Környezetvédő civil szervezetek
véleménye és javaslatai a VGT-2 tervezetéhez
Tartalom
1. Nők a Balatonért Egyesület - Csopak, 2014. január 22.
Javaslatok a VGT-2 ütemtervéhez
2. WWF, NABE, Reflex, Dunaiszigetek blogspot - Győr, 2015. március 19.
Észrevételek és javaslatok a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések a Duna részvízgyűjtő területén című dokumentumhoz
3. Dráva Szövetség, E-misszió, Holocén, Magosfa, NABE, Reflex, WWF - Budapest, 2015. március 20.
Civil szervezetek általános véleménye a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések címen vitára közzétett dokumentumokhoz
4. Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 25. Országos Találkozója - Tokaj, 2015. április 26.
Állásfoglalás a vízgyűjtő-gazdálkodásról és az árvízkockázati tervezésről
5. Nők a Balatonért Egyesület - Csopak, 2015. május 25.
Kiegészítő javaslatok a BRVT és a BKVT Jelentős Vízgazdálkodási Kérdései című anyagokhoz
6. Gruber Tamás, Dr. Hajósy Adrienne, Kiss József, Lajtmann József, Nagy Péter, Dr. Pánovics Attila - 2015. július 21.
Levél Dr. Hoffmann Imre helyettes államtitkár úrnak
7. Hajósy Adrienne - Balatonföldvár, 2015. augusztus 13.
Szervezési jellegű javaslatok a VGT tervezetekhez
8. WWF Magyarország - Budapest, 2015. augusztus 18.
Értékelés a 'Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2015 Dráva Részvízgyűjtő Vitaanyag' című dokumentumról
9. WWF Magyarország - Budapest, 2015. augusztus 18.
Értékelés a 'Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2015 Vitaanyag' című dokumentumról
10. Nők a Balatonért Egyesület - Balatonföldvár, 2015. augusztus 18.
Javaslat a VGT intézkedési programjának kiegészítésére a Balaton kotrásának témakörével
11. WWF, NABE, Reflex, MOTKA, Magosfa, PZK, Szövet, Holocén - Budapest, 2015. augusztus 31.
Értékelés a 'Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2015 Vitaanyag' című dokumentumról
12. WWF Magyarország - Budapest, 2015. szeptember 2.
Kiegészítés "A WWF értékelése 'Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2015 Vitaanyag' című dokumentumról" anyagához
13. Nők a Balatonért Egyesület - Balatonföldvár, 2015. december 10.
Javaslat a VGT2 országos tervének kiegészítésére az ökológiai vízigény gyakorlati definíciójával
14. Nők a Balatonért Egyesület - Csopak, 2015. december 12.
Javaslatok a Balaton RVGT második vitaanyagához
15. Reflex Környezetvédő Egyesület - Győr, 2015. december 14.
Javaslatok a "Duna Szigetköznél" víztestre
16. Zöld civil szervezetek VGT munkacsoportja
 WWF, NABE, Reflex, MOTKA, Magosfa, Dráva Szövetség, Szövet, Holocén - Budapest, 2015. december 16.
Értékelés a 'Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2015 2. Vitaanyag' című dokumentumról
17. Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 26. Országos Találkozója - Őriszentpéter, 2016. május 1.
Állásfoglalás a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtásáról
Környezetvédő civil szervezetek
véleménye és javaslatai az Árvízi kockázatkezelési tervezéshez és a Kvassay Jenő tervhez
Tartalom
1. Kerpely Klára - Budapest, 2015. augusztus 10.
Levél a tervezőkhöz és a szervezőkhöz
2. Duna Charta - Budapest, 2015. szeptember 14.
A Kvassay Jenő terv véleményezése
3. WWF Magyarország - Budapest, 2015. szeptember 15.
Észrevételek az Árvízi kockázatkezelési tervezés során közzétett dokumentumokhoz (1 melléklettel)
4. Balogh Péter - 2015. szeptember 25.
Kvassay Jenő terv - vázlatos vélemény (3 melléklettel)
Javaslatok a VGT-2 ütemtervéhez
Nők a Balatonért Egyesület
==>

I.
A társadalom-bevonás sratégiájának átdolgozása

Alapvető problémaként kell megjegyeznünk, hogy a Vitaanyag nem tájékoztatja megfelelő mélységben az érintetteket, a társadalmat. Nem eléggé hangsúlyos a Víz Keretirányelv újszerű szemlélete, a természet- és környezetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási kérdések megfelelő mélységű bemutatása.

A VGT-2 ütemtervében a társadalom bevonásának stratégiája megegyezik a VGT-1-ben közzétett stratégiával:

Idézet a VGT-2 ütemterv 11. oldaláról: "A NeKI a VGT felülvizsgálata során a módszertant előkészítő "VKI II. projekt" keretében kidolgozott társadalom bevonási stratégiát fogja alkalmazni, ami a www2.vizeink.hu honlapon olvasható."

A VKI II. projekt keretében (2006-ban) készült stratégiával több ponton nem értettünk egyet már a VGT-1 társadalom-bevonási folyamatában sem. A legfontosabb civil javaslatot a VGT-1 készítésénél figyelembe is vették: Nem az ún. konzultációs anyagokhoz, hanem a VGT-1 dokumentumaihoz fűzhettünk észrevételeket. Ennek a VGT-2-nél is így kellene maradnia.

A civil stratégiaként mellékelt dokumentum nemcsak tartalmi, hanem formai szempontból is átdolgozást igényel. A teljesség igénye nélkül, néhány szempont.

- A VGT-1-től eltérően nem 47 db, hanem csak 1 db terv készül.

- A dokumentumban szereplő intézmények köre alapvetően megváltozott, például már nincs KVVM, továbbá a többi szereplő intézményt is átszervezték, a hatáskörök és az intézmények elnevezése is változott.

II.
Betartható ütemezés

A VGT-2-ben szereplő ütemezés időpontjai mások, mint a jelenlegi folyamaté.

Az anyagban szereplő határidők (14. oldal):

2012. december 22. - A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja (ez a vitaanyag)

2013. I.-II. félév - A vízgyűjtő-gazdálkodási terv ütemtervének és munkaprogramjának társadalmi vitája

2013. II. félév - A társadalmi vita eredményeinek feldolgozása, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv ütemterv és program véglegesítése

2013. december 22. - Figyelembe véve a vízvédelmi, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat a feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák és megoldandó feladatok összefoglalása és nyilvánosságra hozatala

Megértjük a nehézségeket, ezért nem is kifogásoljuk, hogy az ütemterv több mint fél évvel a kitűzött időpont után került nyilvánosságra (2012 decembere helyett 2013 júliusában). Kérjük viszont, hogy a többi időpontot is ehhez igazítsák, és az új időpontokat egy függelékben tegyék közzé.

III.
A VGT dokumentumok egyértelmű archiválása

Az anyagok státusával és közzétételével kapcsolatban megismételjük a VGT-1-gyel kapcsolatos kérésünket. Minden dokumentumnak legyen szerzője vagy összeállítója (lehet intézmény is), dátuma, és szerepeljen a címben az is, hogy az anyag végleges változata elkerül-e Brüsszelbe vagy se.

*

Javaslataink összefoglalóan:

  I. A VGT-2-höz a VGT-1 társadalom-bevonás stratégia átdolgozása a VGT-1 tapasztalatai alapján.

  II. A valós határidők függelékének mellékelése.

  III. A dokumentumok szerzőinek és dátumának közlése.

Csopak, 2014. január 22.

NABE VGT-2 munkacsoport

vissza az elejére  
Civil szervezetek észrevételei és javaslatai
a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések a Duna részvízgyűjtő területén című dokumentumhoz
==>

Általános javaslatok

1.  A VGT felülvizsgálata során 2014-ben nyilvánosságra hozott anyagokban azt a javaslatot olvashattuk, hogy a közzétett dokumentum Jelentős Vízgazdálkodási Problémák (JVP) és nem 'Kérdések' címet fogja kapni. Ezzel a kezdeményezéssel egyetértettünk, mert ebben a dokumentumban valóban problémák és nem kérdések szerepelnek. Emiatt javasoljuk, hogy a teljes dokumentum címét és a 3. fejezet címét is javítsák ki, és itt probléma szerepeljen a kérdés helyett.

2.  Javasoljuk, hogy ez a dokumentum egy fejezetben utaljon vissza arra, hogy az előző részvízgyűjtő VGT (a 2010-ben véglegesített anyag 5.5, 5.6 fejezetei) milyen problémákat azonosított, és ezek közül sikerült-e valamelyik problémát kezelni, vagy megoldani. Ebben a fejezetben javasoljuk megmagyarázni, hogy minek köszönhető a probléma megoldása, vagy mi az oka annak, ha nem volt előrelépés és a probléma továbbra is fennáll. Erre a fejezetre azért van feltétlenül szükség, hogy látni lehessen a hat éves tervezési ciklusok közti összefüggést, és a problémák megoldását segítő, vagy hátráltató tényezőket.

3.  Jelen vitaanyagban felsorolt vízgazdálkodási problémák között vannak olyanok, melyek kiegészítésre szorulnak, és vannak, melyek teljes egészében hiányoznak. Ezek a részletes javaslataink között szerepelnek és kérjük, hogy a dokumentum véglegesítése során ezeket építsék be a végső anyagba.

4.  A 2.3 fejezet megközelítésével nem értünk egyet. Véleményünk szerint itt az eddigi beavatkozásokat és ezek jelen állapotra gyakorolt hatásait kell bemutatni, de nem szabad utalni arra, hogy a jövőre vonatkozóan ebből milyen következtetések vonhatóak le. Ez a vízgyűjtő-gazdálkodási terv feladata. A fejezetben ezért nem fogadjuk el azt a megállapítást, hogy:

"A jelentős kölcsönhatás miatt lehetetlen a jó állapot elérése, ha az előzőekben felsorolt, összesítve hidromorfológiai viszonyoknak nevezett állapotjellemzőkben számottevő változás következik be. Az emberi igények kielégítése gyakran vezet ilyen mértékű elváltozásokhoz, és sok esetben ez nem is oldható meg másképpen." Ebből a két mondatból azzal egyetértünk, hogy a vízfolyásokat érő beavatkozások és vizeink ökológiai valamint kémiai állapota között jelentős a kölcsönhatás, és az is tény, hogy a beavatkozások mértéke miatt vizeink állapota rosszabb, mint korábban volt. Azzal viszont nem értünk egyet, hogy emiatt lehetetlen a jó állapot elérése. Azzal sem értünk egyet, hogy az emberi igények kielégítése nem oldható meg másképpen, csak a környezeti állapot és vizeink állapotának jelentős lerontásával. Bizonyára vannak társadalmi igények, melyek érdekében tettek olyan beavatkozásokat korábban, melyek a vizek állapotában jelentős változást idéztek elő, de ezek az igények folyamatosan változnak és a vizek állapotromlásának folyamata közel sem visszafordíthatatlan.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés lényege éppen az, hogy az állapot javítása érdekében szükséges valamennyi alternatívát megvizsgálja és intézkedéseket javasoljon.

5.  A jelentős vízgazdálkodási problémák között fontossági sorrend felállítása könnyebbé tenné az eligazodást abban, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során mely problémák megoldása fog előtérbe kerülni, és melyeket tartja leginkább jelentősnek a vízügyi igazgatóság. A JVP átláthatóságát javítaná, ha az egyes problémák közti összefüggéseket jobban kiemelné a harmadik fejezet. Ha egymástól elkülönülve, felsorolásszerűen szerepelnek a problémák, akkor az a kép alakulhat ki bennünk, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása egymástól független intézkedésekkel lehetséges. Valójában viszont a problémák megoldására sok esetben összehangolt és közös intézkedésekre van szükség.

A most véget érő ciklus vízgyűjtő-gazdálkodási terve szerint (országos terv): "A VKI valamennyi célkitűzése, a vizeink jó állapotba helyezése, az ehhez szükséges intézkedések megalapozása mind a monitoring hálózat működésén alapuló állapotértékelésen nyugszik. Egy jól kialakított monitoring rendszer működtetési költségeinek sokszorosát lehet megtakarítani az intézkedések szintjén, mivel az segítséget nyújt az intézkedések megalapozásában és végrehajtásában, valamint hatékonyságuk nyomonkövetésében. … Egy víztest állapotának téves meghatározása azt eredményezheti, hogy az állapot javítására irányuló intézkedések hatástalanok, vagy céltalanok lesznek. A javító intézkedések költségei nagyságrendekkel magasabbak, mint a megbízható monitoring költségei. A kellően részletes monitoringra úgy kell tekinteni, mint befektetésre, mely a nagy költségű javító intézkedésekről hozandó döntéseket alapozza meg. … A tervezés tapasztalatai szerint mind a monitoring, mind a minősítési rendszer jelentős fejlesztésre szorul a következő tervezési ciklusban."

A fenti idézetek alátámasztják azt a tényt, hogy a jelentős kérdések egyik legjelentősebbike a monitoring témaköre. Az általunk áttanulmányozott JVK anyagokban ez nem szerepel.

Kérjük, egészítsék ki a monitoring témakörével legalább a részvízgyűjtők jelentős kérdéseit a hiányzó monitoring-mérések katalógusával, a második ciklusban még szükséges monitoring-fejlesztések megalapozásához.

6.  Javasoljuk, hogy a dokumentum elején tartalomjegyzék segítse a fejezetek áttekintését.

Részletes észrevételek és javaslatok

- Az 1.1.2 fejezetben lévő térkép pontatlan. A Bajától keletre lévő területeken az Igali-főcsatorna, valamint a Ferenc-tápcsatorna a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik a Ferenc-csatornán keresztül. Ha ez a térkép marad az anyagban, akkor javasoljuk pontosítani, hogy a térkép a Duna részvízgyűjtő tervezési egységét ábrázolja, ami nem tökéletesen esik egybe a vízgyűjtő területtel. Ennek indoklását is javasoljuk leírni az anyagban.

- A 1.1.4 fejezetben az áll, hogy 700 település áll az ártéren. Ez az állítás szerintünk nem igaz. Települések csak a mentesített ártéren találhatók. Javasoljuk, hogy a dokumentumban tegyenek különbséget az alacsony, a magas és a mentesített ártér között.

- az 1.2.4 Mezőgazdaság fejezetben az öntözési vízfelhasználás jelentőségének megítélése könnyebb lenne, ha az öntözött területek nagyságát nem az ország öntözött területének hányadában adnák meg, hanem a Duna-közvetlen részvízgyűjtő területének arányában. A mostani változatban az alfejezet két mondata ellentétben van egymással, mert az első azt állítja, hogy jelentős az öntözés, a második pedig azt, hogy kevésbé jelentős;

- az 1.2.4 Ipar fejezetben javasoljuk, hogy sokkal kevesebbet írjanak a vízerő hasznosításról, hiszen ez nem jelentős, és inkább az országos felhasználás 90%-át elérő többi vízhasználatot javasoljuk itt bemutatni;

- az 1.2.4 fejezet vízközműves részében azt olvashatjuk, hogy a közműolló csökken. Ez helytelen megfogalmazás, mert ez nem csökken, hanem záródik.

- az 1.2.4 egyéb vízhasználatok fejezetében javasoljuk pontosítani a hajózás korlátjairól szóló mondatot. "A Duna egész magyarországi szakaszán hajózható, bár - vízállástól függően - mélységi korlátozással kell számolni azoknak a hajóknak, melyek teljes terheléssel (2,5 m merüléssel) szeretnének rajta közlekedni. A kétirányú forgalmat hajóútszűkületek korlátozzák, ami összesen kb. 50 helyen nehezíti a közlekedést"

- szintén az 1.2.4 egyéb vízhasználatok fejezetében javasoljuk helyesbíteni a víziturizmusról leírtakat, mert a gyógyfüdők látogatása nem része a víziturizmusnak, a gyógyturizmus külön kategória. Ellenben a horgászat víziturizmusnak minősül, de erről nem esik szó a fejezetben.

- az 1.4 fejezetben a víztestek jellemzése olvasható. Itt pontos számokat találunk arról, hogy melyik típusba hány víztest tartozik. Ezek szerint a dokumentum összeállítói már tudják, hogy hol vannak a víztestek határai. Feltételezzük, hogy ez megegyezik az előző VGT kijelölésével. Javasoljuk, hogy a víztestek lehatárolását legalább a vízgyűjtő nagy folyóinak esetében csatolják az anyaghoz (pl. Duna, Rába, Marcal, Ipoly, Sió), mert a víztestek határai jelentősen befolyásolják azt is, hogy milyen állapotúra minősítik őket. Javasoljuk bemutatni a víztestek kijelölésének elveit is, mert véleményünk szerint a víztestek lehatárolását több esetben újra lehetne gondolni, ehhez viszont ismerni kell a vízestek lehatárolásának elveit.

- az 1.4.3 fejezetben bemutatott példát elfogultnak és egyoldalúnak tartjuk. Javasoljuk ellenpéldaként megemlíteni, hogy sok olyan eset is előfordul, amikor jó állapotú víztest néhány mesterséges elem miatt erősen módosított minősítést kap, és emiatt gyengébb feltételeket szabnak a jobb állapot eléréséhez. Ezekben az esetekben a VKI célok elérésének lehetősége csorbul.

Ebben a fejezetben inkább azt javasoljuk, hogy a VGT 1-ben természetes, erősen módosított, mesterséges minősítést kapott víztestek számát mutassák be. Véleményünk szerint az a jelentős vízgazdálkodási probléma, ha ezek között nagyon kevés a természetes állapotú víztest.

- A 2.2-es fejezetből hiányzik a kommunális szennyeződés, az ártereken található illegális szeméttelepek, sittlerakók szennyező hatása.

- A 2.3 fejezet kapcsán az észrevételeinket az általános javaslatok között soroltuk fel. Ezt kiegészítve tesszük hozzá, hogy nem értünk egyet a 2.3 fejezet második bekezdésében a beavatkozási típusok felsorolásával. Ezek csak általánosan mutatnak be emberi beavatkozásokat, de közülük nem mindegyik jellemző a Dunára, mellékfolyóira, vagy azok hazai szakaszára.

- A 2.4, 2.5, 2.6 fejezetekben bemutatott emberi igények és társadalmi igények véleményünk szerint változtak az első VGT elkészítése, de még inkább a folyószabályozások befejezése óta. Azt, hogy a társadalmi igények közül melyeknek érdemes megfelelni, jelentősen kell hogy befolyásolja a beavatkozások és fenntartások költség-haszon aránya. A társadalmi /legtöbbször mezőgazdasági/ igényeket sokszor befolyásolja az, hogy a gazdálkodók mire kapnak támogatást az EU forrásokból, ezért az ilyen társadalmi igényeket jogos lenne felülvizsgálni.

A társadalmi igényeket fontos, hogy szakértői elemzések értékeljék, illetve fontos, hogy szakértői elemzések mutassanak be alternatívákat a vízgazdálkodás és területhasználat lehetőségeiről. Ha a társadalom ismeri azokat az alternatívákat, melyek a környezeti állapot javulását is szolgálják, akkor kölcsönös előnyöket kihasználására több lehetőség adódik.

- A 2.5 fejezetben a belvízelvezetés kapcsán javasoljuk megemlíteni a következő problémákat: a belvízelvezető árkok karbantartásának a hiánya, a települési árkok eltömése lombbal és egyéb szeméttel.

- A 2.7.1 fejezet utolsó, vastag betűs mondata félreérthető. Az alapeset csapadékos időszak beavatkozás nélkül, viszont nem világos, hogy mit kell érteni ellenkező eset alatt. Csapadékhiányos időszak szintén beavatkozás nélkül, vagy csapadékmentes időszak, de valamilyen beavatkozással? Az sem világos, hogy ez miért fogja fokozni a problémákat és nehezíteni a megoldásokat.

- a 2.7.2 fejezetben olvasható, hogy a biodiverzitás változását befolyásolja többek között "az egyes térségek ilyen jellegű változásokhoz (éghajlatváltozáshoz) való alkalmazkodási képességének mértéke". Ezt a mondatot javasoljuk úgy kiegészíteni, hogy az egyes térségek alkalmazkodó képességét jelentősen befolyásolja, hogy milyen területhasználat van jelenleg gyakorlatban és ennek érdekében hogyan változtatta meg a vízhálózatot és más földrajzi adottságokat.

- A 3.1 fejezetben a 24. oldal elején a belvíz-kezelés témájánál fontos lenne idézni azt a korábbi helyes megállapítást a 2.5 fejezetből, hogy a belvíz-elvezetés a területek vízháztartásának sem tesz jót és a vízkészletek csökkenését okozza;

- A 3.1 fejezetben javasoljuk vázlatszerűen bemutatni a jelentős vízgazdálkodási problémákat és utánuk megemlíteni a példákat illetve az okokat a jó áttekinthetőség érdekében. A mostani változatban nem lehet áttekinteni, hogy mik is a jelentős problémák és ezek okai. Javasoljuk, hogy néhány jellemző víztest példáján táblázatosan mutassák be ezeket. Ekkor egyértelmű lesz, hogy mi a jelentős vízgazdálkodási probléma a különböző méretű, vagy a különböző földrajzi adottságú vízfolyások és víztestek esetében. Ezeket a problémákat azért is érdemes itt tagolni és részletesen bemutatni, mert a következő alfejezetek ezekről szólnak.

- 3.1.1

  -- az első pontban a víziszervezetek kifejezés helyett javasoljuk a jobban érthető 'halak és más élőlények' kifejezést használni. Szintén az első pontban a kék betűvel írt mondatban az 'alsó-felső átjárás' kifejezést javasoljuk pontosítani. A hosszanti átjárhatóság biztosítása jobban érthető megnevezés.

  -- a negyedik pontban javasoljuk kiegészíteni, hogy a vízhiány előidézője lehet még az, hogy a vízfolyások és a hozzájuk kapcsolódó vizesélőhelyek (holtágak, mellékágak) között a kapcsolat a folyószabályozások miatt megszűnt, vagy jelentősen korlátozott. Sok mellékágat mesterségesen elválasztottak a folyóktól, és ezért sokkal kevesebb víz jut ide akkor is, amikor árhullámok idején elegendően magas a vízállás.

  -- az ötödik pontban a feliszapolódás okát véleményünk szerint pontatlanul azonosították. A túlzott hordalékhozam helyett a folyók hordalékhiánya okoz problémát, ami miatt jelentős a medermélyülés. A feliszapolódás inkább a holtágakban és a mellékágakban jellemző, legtöbbször azért, mert ezek többségét mesterségesen elzárták a folyóktól, és ezért csak akkor folyik keresztül rajtuk a víz, amikor a folyókon jelentős árhullámok folynak le. Ilyenkor a legtöbb a folyók által szállított hordalék, és a mellékágba kilépő lelassuló vízsebesség miatt nagyon gyors szokott lenni a feliszapolódás. A mezőgazdasági területekről zajló talajbemosódás inkább kisvízfolyásoknál okozhat feliszapolódást,

  -- a hatodik pontot nem értjük, hogy miért emelték ki. Az egész alfejezetnek az a hidromorfológiai állapot a címe, ezért ezt külön pontban megemlíteni nem tartjuk szükségesnek.

  -- a hetedik pontban megfogalmazott problémákat pontosítani szükséges. A mi véleményünk szerint a zavart parti sávot a folyószabályozási művek jelenlétének köszönhetjük. Ezek a kőszórások, sarkantyúk a természetes környezet jelentős átalakulását okozzák. A zonáció hiányának oka szintén a mesterséges beavatkozások miatt átalakult növényzet miatt van. A benőtt medrek oka, hogy az egykori mellékágakon nincs megfelelő vízmozgás, jelentős a feliszapolódás, és ezért a növényzet nagyon gyorsan növekedésnek indul.

- A 3.1.4 fejezetben a felszín alatti vizek vízhiánya esetében sokszor hivatkoznak a túlzott talajvíz kitermelésre. Ismereteink szerint nagyon kevés olyan víztest van, ahol ezt mérésekkel is igazolták, ezért a többi lehetséges ok felsorolását is javasoljuk. Ezek a lehetséges okok: csapadékhiány, klímaváltozás, belvízelvezetés miatt csökkenő felületi beszivárgás, talajszerkezet.

- A 3.1.3 fejezetben az állóvizeknél nehezen értelmezhető a vízjárás, sebességviszonyok, mederforma, mederállapot felsorolása. Állóvíznél ezek a fogalmak kevésbé jellemzőek. A zavart parti sáv, zonáció hiánya pontoknál javasoljuk megemlíteni, hogy sok állóvíz esetében üzemi vízszintet tartanak fenn, aminek ingadozása általában fél méter és egy méter közötti. Ez nem használ a változatos parti zonáció kialakulásának. Ezen kívül az állóvizek partjának túlzott beépítése az egyik előidéző tényező.

- a 3.2 fejezet címét javasoljuk kiemelt vizek helyett kiemelt víztestre módosítani.

- A szigetközi Duna-szakasz egyetlen víztestként lett nevesítve, holott hidromorfológiai szempontból négy, jelentősen eltérő tulajdonságú szakaszra osztható:

  -- az országhatár - dunakiliti fenékküszöb közötti duzzasztott szakasz (10 km);

  -- Dunakiliti - Dunaremete között egy átlagosan húsz százaléknyi dunai hozammal rendelkező szabad folyású szakasz (18 km);

  -- Dunaremete - Szap között ismét egy duzzasztott szakasz (14 km);

  -- végül a Szap alatti rész, melyben már a teljes dunai hozam folyik.

A jelentős kérdések vitaanyaga is tükrözi a különbségeket a már megvalósított beruházások és a problémák ismertetésénél egyaránt. Már az első VGT társadalmasítási folyamatában javasoltuk a szigetközi szakasz részekre osztását. Arra vonatkozó ígéret is elhangzott, hogy a második VGT-ben tekintettel lesznek erre. Ezért a mostani JVK vitaanyagába kérjük belevenni, hogy az alapvető különbségeket mutató szigetközi Duna-szakaszok egy víztestként történő meghatározása jelentős problémák forrása, mind a szakaszok monitoringja és minősítése, mind a szükséges intézkedések meghatározása szempontjából.

- A 3.2.1 fejezet hidromorfológiai problémák fejezetének utolsó bekezdéséhez a következő megjegyzést fűzzük. "Ennek keretében a nagyvízi mederre vonatkozóan a kockázatok csökkentését és a védképesség fenntartását szolgáló intézkedési terv születik." - a mondatot javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a mentett oldali kockázatok csökkentését és védképesség fenntartását szolgáló intézkedési terv születik. A bekezdés úgy fogalmaz, hogy "A nagyvízi mederkezelési tervek és a VGT2 párhuzamosan kerülnek kidolgozásra és uniós követelmény a két terv összehangolása." Véleményünk szerint a nagyvízi mederkezelési terv az árvíz irányelv bevezetése során készülő árvízi kockázatkezelési terveknek csak egyik lehetséges intézkedési típusa. Számos más intézkedésre van lehetőség, melyeket a természeti környezet állapota, a társadalmi igények, az ökológiai vízigény, a költség-haszon elemzés, a kockázatok értékelése alapján kell kiválasztani. Az uniós követelmény nem a nagyvízi mederkezelési terv és a VGT2 tervezésének és végrehajtásának összehangolását követeli meg, hanem a két irányelv bevezetésének összehangolását, amiben a nagyvízi mederkezelés csak az egyik lehetséges alternatíva.

- A 3.2.1. fejezetben a hajózóút biztosítása és természetvédelem alfejezet jól bemutatja a lehetséges konfliktus-forrásokat. Ezt javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a hajózás fejlesztéséhez a folyó hajózhatóságának fejlesztése és a hajóút állapota csak az egyik feltétel, és más intézkedések alkalmazásával (vízállás-előrejelzés fejlesztése, navigációs rendszerek fejlesztése, kikötők állapotának javítása) minimalizálni lehet ezeket a konfliktusokat. Helytelen az 'Istenheg' helységnév, az említett Duna szakaszon Istenhegyi-gázló van.

- A 3.2.1 fejezetben a Mosoni-Duna esetében az ökológiai állapot romlásában a mederszabályozási, kotrási és főképpen mederszélesítési tevékenységek, illetve az általuk okozott egyes meder-szelvényeknél a medererodálódás, míg másutt a jelentős iszap-kiülepedés problémája tapasztalható. Jelentős gond a Dunacsúnyi tározóból bekerülő lebegtetett hordalék, ami a Lajta, Rábca, de elsősorban a Rába feletti szakaszokon ülepedik ki intenzíven. Itt kell megemlíteni a Nagy-Dunán érkező árhullámok visszaduzzasztó hatásából fakadó kiülepedéseket is. Egyébként a vitaanyagban leírtak a további problémákat (Duna leszívó hatása, időszakos szennyvízterhelés) pontosan ismerteti.

- A 3.2.2 Rába problémái között meg kell említeni a Nick alatti szakaszokon (Rába 1.3 alegység és Kis-Rába 1.2 alegység) vízkészlet-gazdálkodását, vízhozam-megosztását. A vitaanyag a nicki duzzasztó és erőmű hosszirányú átjárhatóságát a kiépült hallépcsővel megoldottnak ítéli, de az üzemeltetési szabályzat kötelező érvényű betartása nélkül véleményünk szerint ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Problémaként illett volna bemutatni a hallépcsőkkel rendelkező duzzasztóknál tapasztalható helytelen üzemeltetést, valamint a hallépcsők nagyon gyenge hatásfokát. Az anyaggal ellentétben a Magyarlak-Csörötnek és a Körmendi duzzasztók átépítése ökológiai szempontból kimondottan károsnak ítélhető. Átjárhatóságuk nem biztosított, feliszapolódást okozó hatásuk jelentős. A Rába JVP anyaga az Alsószölnöki duzzasztónál keletkező, az előzőekhez hasonló problémákat nem is említi. A folyó alsó, túlszabályozott, túlkotort medre is hangsúlyozott problémák okozója.

- A 3.2.3 fejezet számozása rossz helyen van. A Sió-csatorna elé kell tenni az alfejezet számát.

- A Duna-Tisza-közi vízhiány problémáit jól bemutatja az alfejezet. Nem emeli ki egyik okot sem, ami azért helyes, mert erre nem voltak megfelelő felmérések. Jól szerepel az is, hogy a megoldásra már tettek próbálkozásokat, és N2000 kezelési tervek készítése folyamatban van.

- a 3-as fejezetből kimaradt a bányatavak számának elképesztő mértékű növekedése, amely potenciális párolgási felület, és emiatt jelentős talajvízcsökkentő hatása van. Ez leginkább a Pesti-síkságon jellemző (Délegyháza és környéke), de máshol is előfordul a tervezési egységen. Ezt mindenképpen javasoljuk kiegészíteni az anyagban.

- Szintén hiányzik a 3-as fejezetből a dunai hajóforgalom hatásainak bemutatása. A nagy merülésű, és viszonylag nagy sebességű hajók által okozott hullámzás és környezetükben a folyók sebességviszonyainak változása jelentős problémákat okoz, és rontja az ökológiai állapotot és az ökológiai potenciált. A hajóforgalom növekedésével, ami a közlekedési szakpolitikák célja, ez a probléma várhatóan egyre nagyobb lesz.

- A 3-as fejezetben javasoljuk megemlíteni, hogy a folyóvízi környezet állapotának megőrzésében és fenntartásában jelentős szerepe van annak, hogy különböző terepi beavatkozásokat mikor végeznek. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a terepi beavatkozásokra a fészkelési időszak befejezése után van lehetőség, ezért minden terepi beavatkozással járó projekt előkészítése és ütemtervének készítése során figyelembe kell ezt venni. A jó állapot megőrzése, fenntartása vagy kialakítása szempontjából ez az adminisztratív felkészülés fontos kritérium.

A magyar civil "vgt-munkacsoport" közreműködésével összeállította:

    Gruber Tamás, WWF Magyarország

    Hajósy Adrienne, Nők a Balatonért Egyesület

    Lajtmann József, Reflex Környezetvédő Egyesület

    Szávoszt-Vass Dániel, Dunaiszigetek blogspot

    Tóth Balázs, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Győr, 2015. március 19.

vissza az elejére  
Civil szervezetek általános véleménye
a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések címen vitára közzétett dokumentumokhoz
==>

Tisztelt Kollégák!

A Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések részvízgyűjtő és alegységi dokumentumai kapcsán valamennyi anyagra érvényes, általános észrevételeinket küldjük el az alábbi pontokban. A részvízgyűjtőkről és az alegységekről közzétett dokumentumokról önálló és részletes észrevételeinket külön dokumentumokban, a közzétett konzultációs címekre juttatjuk el. Kérjük, hogy az alábbi pontokban tett észrevételeket és javaslatokat vegyék figyelembe a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés további időszakában.

- A VGT felülvizsgálata során 2014-ben nyilvánosságra hozott anyagokban azt a javaslatot olvashattuk, hogy a közzétett dokumentum Jelentős Vízgazdálkodási Problémák (JVP) és nem 'Kérdések' címet fogja kapni. Ezzel a kezdeményezéssel egyetértettünk, mert ebben a dokumentumban valóban problémák és nem kérdések szerepelnek. Emiatt javasoljuk, hogy a teljes dokumentum címét és a 3. fejezet címét is javítsák ki, és itt probléma szerepeljen a kérdés helyett.

- Javasoljuk, hogy ez a dokumentum egy fejezetben utaljon vissza arra, hogy az előző részvízgyűjtő VGT (a 2010-ben véglegesített terv 5.5, 5.6 fejezetei) milyen problémákat azonosított, és ezek közül sikerült-e valamelyik problémát kezelni, vagy megoldani. Ebben a fejezetben javasoljuk megmagyarázni, hogy minek köszönhető a probléma megoldása, vagy mi az oka annak, ha nem volt előrelépés és a probléma továbbra is fennáll. Erre a fejezetre azért van feltétlenül szükség, hogy látni lehessen a hat éves tervezési ciklusok közti összefüggést, és a problémák megoldását segítő, vagy hátráltató tényezőket.

- A jelentős vízgazdálkodási problémák között fontossági sorrend felállítása könnyebbé tenné az eligazodást abban, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során mely problémák megoldása fog előtérbe kerülni, és melyeket tartja leginkább jelentősnek a vízügyi igazgatóság. A JVP átláthatóságát javítaná, ha az egyes problémák közti összefüggéseket jobban kiemelné a harmadik fejezet. Ha egymástól elkülönülve, felsorolásszerűen szerepelnek a problémák, akkor az a kép alakulhat ki bennünk, hogy ezeknek a problémáknak a megoldása egymástól független intézkedésekkel lehetséges. Valójában viszont a problémák megoldására sok esetben összehangolt és közös intézkedésekre van szükség.

- A közzétett dokumentumban nem olvashatunk ökológiai vízigényről, sem a vízfolyások, sem a hozzájuk kapcsolódó vizesélőhelyek kapcsán. Mindenképpen javasoljuk, hogy erről szerepeljen egy fejezet, ami magában foglalja az ökológiai vízigény megállapításának lehetséges módszereit, azokat az élőhely-típusokat, ahol ennek kritikus jelentősége van.

- Jelentős vízgazdálkodási problémának látjuk, hogy a határok által osztott vízgyűjtők és víztestek esetén az előző VGT tervezése és kivitelezése során nem volt megfelelő a harmonizáció, és az érintett víztestek kezelésére különböző javaslatok lehetnek a különböző országokban.

- A részvízgyűjtőkről szóló Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések dokumentumokban rendszeresen visszatérő megállapítás, hogy:

"A jelentős kölcsönhatás miatt lehetetlen a jó állapot elérése, ha az előzőekben felsorolt, összesítve hidromorfológiai viszonyoknak nevezett állapotjellemzőkben számottevő változás következik be. Az emberi igények kielégítése gyakran vezet ilyen mértékű elváltozásokhoz, és sok esetben ez nem is oldható meg másképpen." Ez a megközelítés a JVK dokumentumban nem megfelelő. Véleményünk szerint ezekben a fejezetekben az eddigi beavatkozásokat és ezek jelen állapotra gyakorolt hatásait kell bemutatni, de nem szabad megelőlegezni, hogy a jövőre vonatkozóan ebből milyen következtetések vonhatóak le, mert utóbbi a vízgyűjtő-gazdálkodási terv feladata.

Az idézett két mondatból azzal egyetértünk, hogy a vízfolyásokat érő beavatkozások és vizeink ökológiai valamint kémiai állapota között jelentős a kölcsönhatás, és az is tény, hogy a beavatkozások mértéke miatt vizeink állapota rosszabb, mint korábban volt. Azzal viszont nem értünk egyet, hogy emiatt lehetetlen a jó állapot elérése. Azzal sem értünk egyet, hogy az emberi igények kielégítése nem oldható meg másképpen, csak a környezeti állapot és vizeink állapotának jelentős lerontásával. Bizonyára vannak társadalmi igények, melyek érdekében tettek olyan beavatkozásokat korábban, melyek a vizek állapotában jelentős változást idéztek elő, de ezek az igények folyamatosan változnak és a vizek állapotromlásának folyamata közel sem visszafordíthatatlan.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés lényege éppen az, hogy az állapot javítása érdekében szükséges valamennyi alternatívát megvizsgálja és intézkedéseket javasoljon.

- Számos alegység és valamennyi részvízgyűjtő részben vagy egészben Natura 2000 terület. A Natura 2000 területek jelentős részére vonatkozóan készültek fenntartási tervek, amelyek jóváhagyása vagy megtörtént, vagy folyamatban van. A fenntartási tervek kezelési előírásokat, valamint vízgazdálkodást érintő problémákat és vonatkozó javaslatokat is tartalmaznak. Szükségesnek tartjuk a Natura 2000-es fenntartási tervek, valamint a vízgazdálkodási célkitűzések összehangolását.

- Alapvető problémának tekintjük a monitoring hálózatok mintavételei és az állapotértékelések eredményeinek hiányát a JVK dokumentumokban. A VKI jobb érvényesülése érdekében mindenképpen szükségesnek látjuk külön fejezetet szentelni mind a kémiai, mind a biológiai vízminőség kérdésének, valamennyi JVK dokumentumban.

- A most véget érő ciklus vízgyűjtő-gazdálkodási terve szerint (országos terv): "A VKI valamennyi célkitűzése, a vizeink jó állapotba helyezése, az ehhez szükséges intézkedések megalapozása mind a monitoring hálózat működésén alapuló állapotértékelésen nyugszik. Egy jól kialakított monitoring rendszer működtetési költségeinek sokszorosát lehet megtakarítani az intézkedések szintjén, mivel az segítséget nyújt az intézkedések megalapozásában és végrehajtásában, valamint hatékonyságuk nyomon-követésében. … Egy víztest állapotának téves meghatározása azt eredményezheti, hogy az állapot javítására irányuló intézkedések hatástalanok, vagy céltalanok lesznek. A javító intézkedések költségei nagyságrendekkel magasabbak, mint a megbízható monitoring költségei. A kellően részletes monitoringra úgy kell tekinteni, mint befektetésre, mely a nagy költségű javító intézkedésekről hozandó döntéseket alapozza meg. … A tervezés tapasztalatai szerint mind a monitoring, mind a minősítési rendszer jelentős fejlesztésre szorul a következő tervezési ciklusban."

A fenti idézetek alátámasztják azt a tényt, hogy a jelentős kérdések egyik legjelentősebbike a monitoring témaköre. Az általunk áttanulmányozott JVK anyagokban ez nem szerepel.

Kérjük, egészítsék ki a monitoring témakörével legalább a részvízgyűjtők jelentős kérdéseit a hiányzó monitoring-mérések katalógusával, a második ciklusban még szükséges monitoring-fejlesztések megalapozásához.

- Hiányoljuk, hogy a Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések országos anyaga még 2015 márciusában sincs közzétéve. Ennek vitára bocsátása azért is nagyon időszerű, mert 2015 júniusában már az országos vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változatának közzététele lesz esedékes.

2015. március 20.

Az értékelés összeállításában részt vettek és a véleményhez csatlakoztak:

    Dráva Szövetség

    E-misszió Egyesület

    Holocén Természetvédelmi Egyesület

    Magosfa Alapítvány

    Nők a Balatonért Egyesület

    Reflex Környezetvédő Egyesület

    WWF Magyarország

vissza az elejére  
Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 25. Országos Találkozója ==>
Állásfoglalás
a vízgyűjtő-gazdálkodásról és az árvízkockázati tervezésről

1.  A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés (VGT-2) dokumentumainak közzététele jelentős késésben van. Kérjük, hogy a VGT-2 tervezetét, társadalmasításának stratégiáját és a valós részhatáridőket mielőbb hozzák nyilvánosságra. A hazai és nemzetközi jogszabályokban előírt 2015. decemberi véghatáridő betartása akkor lesz sikeres, ha van szándék, és - a szűk határidő ellenére - lehetőség az érdemi munkáról érkező vélemények összeállítására, a tervekbe való beépítésére.

2.  A VGT-2 megalapozásához a tervben ismertessék a VGT-1 2010 óta folyó munkáinak összefoglalását és az eddigi eredményeket, valamint ismertessék a már megvalósult beruházásokban a vízvédelmi, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesülését.

3.  Az Árvíz irányelvhez kapcsolódó intézkedések tervezése és végrehajtása során vegyék figyelembe a természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2000-es hullámtéri területeken a természetvédelmi szempontokat. Csak ezáltal látjuk biztosíthatónak, hogy Magyarország vízparti élőhelyei ne kerüljenek veszélybe.

4.  Az Árvíz irányelv és a Víz keretirányelv végrehajtását hangolják össze, mind a tervezés, mind a kivitelezés időszakában. Meg kell őrizni a vizet a tájban, és a természetes vízjárásnak megfelelő területhasználatokat szükséges kialakítani, javítani szükséges folyóink környezetében a vízhiányhoz és a víztöbblethez való alkalmazkodóképességet mind a vizes élőhelyeken, mind a társadalom által gazdálkodásra használt területeken, és csökkenteni kell ezek sérülékenységét.

Tokaj, 2015. április 26.

vissza az elejére  
Kiegészítő javaslatok a BRVT és a BKVT Jelentős Vízgazdálkodási Kérdései című anyagokhoz
Nők a Balatonért Egyesület
==>

Előzmény

1.  A civil környezetvédők ad hoc munkacsoportot alakítottak a 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés társadalmi részvétele eredményességének elősegítésére. A munkacsoport a Jelentős vízgazdálkodási kérdésekről és az Árvíz irányelv magyarországi bevezetéséről átfogó javaslatokat juttatott el az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz [Melléklet]. A főigazgató úrral folytatott személyes konzultáció alapján reménykedünk javaslataink érdemi mérlegelésében és figyelembevételében.

Javaslataink összeállításánál a Balaton és vízgyűjtője jelentős vízgazdálkodási kérdései hangsúlyos szerepűek voltak.

2.  Az Balaton Részvízgyűjtő Tanács április 21-i ülésén elhangzott észrevételekről, javaslatokról az ülésen tanácskozási jogú résztvevőként jelenlévő képviselőnk beszámolt. E javaslatok majd mindegyikével a NABE egyetért.

Kiegészítő észrevételeink és javaslataink

1.  Javaslat összefoglaló értékelés készítésére

A Balaton és vízgyűjtője jó állapotba hozásának érdekében sok intézkedés és költséges műszaki beavatkozás folyt az elmúlt évtizedekben. A VEAB A Balatonkutatás eredményei (1997) című összefoglaló tanulmányában felsorolt problémák jelentős részét megoldották, amit a Balaton jó vízállapota tükröz.

Az 1997-ben készült tanulmány a Balaton problémáinak és a megoldásuk érdekében hozott intézkedések átfogó összefoglalása. Javasoljuk és kérjük, hogy az azóta eltelt időszakban megvalósult intézkedésekről, beruházásokról és kutatásokról készüljön hasonló mélységű és terjedelmű áttekintő anyag. Egy ilyen tanulmány hozzásegítené a Balaton körül élőket a tájékozódáshoz: civil szemmel az elmúlt évtizedek intézkedéseinek tükrében láthatók át és értékelhetők reálisan a jelen problémái.

2.  Kotrás

A Kis-Balaton II. projekt befejezésével az idézett VEAB tanulmányban szereplő öt nagy intézkedés-csomagból négy már majdnem teljes egészében megvalósult. Egyet közülük, a Keszthelyi medence kotrását azonban 2004-ben félbehagyták.

Már az idén befejeződő vízgyűjtő-gazdálkodási ciklus tervezésekor, 2009-ben javasoltuk a medence kotrásának folytatását. Akkor beláttuk, és valószínűleg a második vízgyűjtő-gazdálkodási terv esetén is be kell majd látnunk, hogy a tevékenység szükségességének ökológiai szempontjait fölülírják a pénzügyi lehetőségek.

Azzal azonban nem értünk egyet, hogy a Jelentős kérdések között a problémát nem is említik. (Még a "kotrás" szó sem fordul elő a szövegben.)

Kérjük, hogy a Keszthelyi medence kotrása félbemaradásának problémájával egészítsék ki mind a részvízgyűjtőre, mind az alegységre vonatkozó dolgozatot.

Kérésünk alátámasztásához hivatkozunk Papp Ferencnek a keszthelyi XXII. MHT vándorgyűlésen (2004) ismertetett számításaira és megállapításaira:

  - elhamarkodott volt a vízminőségvédelmi kotrások szükségtelenségét megállapító kijelentés,

  - értelmetlen az ehhez fűzött magyarázat, miszerint a lepelkotrás nem tud lépést tartani a mozgékony foszfor természetes elöregedésének sebességével,

  - a régóta várt csapadékosabb évek beköszöntével minden bizonnyal folytatni kell a beavatkozást.

3. Néhány szövegmódosító javaslat

3.1 BRVT-JVK 3. oldal:

"A Balaton részvízgyűjtő területén összesen 83 db vízfolyás víztest található."

A Balaton részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervében 90 vízfolyás víztest szerepel [BRVT-VGT 21. oldal]. A megszűnt víztestek felsorolásával ki kellene egészíteni a bekezdést.

3.2 BKVT-JVK 3. oldal

"A tervezési alegységen 2 sekély hegyvidéki, 5 sekély porózus, 2 hegyvidéki, 2 porózus, 3 karszt, 1 termálkarszt, 1 porózus termál. felszín alatti víztest található."

A Balaton közvetlen vízgyűjtő-gazdálkodási tervében 11 felszín alatti víztest szerepel [BRVT-VGT 35. oldal]. Az új víztestek felsorolásával ki kellene egészíteni a bekezdést.

3.3 BKVT-JVK 9. oldal és BKVT-JVK 6. oldal

"A Balaton parti települések vízellátását, a regionális rendszer üzemeltetését végző DRV Zrt. hosszú távú vízellátási koncepciót dolgozott ki, melynek keretében a balatoni felszíni vízkivételi műveit igyekszik felszín alatti (karszt) vízbázisokkal kiváltani.

A tervezett új nagy vízkivételek (Balatonfűzfő térsége, Déli-Bakony és Balatonfelvidék) igen komoly hatást gyakoroltak volna a karsztvízszintekre, meglévő, üzemelő vízbázisokra, vízfolyásokra, forrásokra, amely nem megengedhető."

Ha a tervezett vízkivételek megvalósítását valóban elvetették, akkor a két bekezdés elhagyását javasoljuk.

3.3 BRVT-JVK 14. oldal és BKVT-JVK 9. oldal

"A parti régió természeti állapota a fokozott antropogén hatások miatt leromlott. A partvonal rehabilitáció végrehajtásának elmaradása a kedvezőtlen áramlási viszonyok kialakulásával és a szemét zugok fennmaradásával érezteti hatását pl. a nádasok állapotának romlásában. A kikötő fejlesztés gátolja a parti élővilág jó állapotának kialakulását. A partvonal rehabilitáció kötelező felülvizsgálatának eltörlésére vonatkozó tervezetek ökológiai kihatásait célszerű lenne megvizsgálni."

A Balaton részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervének 8.6 fejezete [BRVT-VGT 140. oldal] foglalkozik a vízi környezeti problémák megoldására vonatkozó átfogó intézkedésekkel, megállapítva, hogy ezek nélkül a terv nem hajtható végre. Egyetértve a felsorolt intézkedések szükségességével, valamint a JVK fent idézett bekezdésében megfogalmazottakkal, javasoljuk, hogy a Balaton medrét és partvonalát érintő fejlesztések esetén minden esetben kötelező jelleggel készüljön környezeti hatástanulmány. A jelenleg folyó balatonfenyvesi kikötőépítés környezeti következményeinek számbavételére pedig - legalább utólag - készítsenek környezeti hatástanulmányt.

Csopak, 2015. május 25.

Összeállította: Hajósy Adrienne, Piliszky Zsuzsa, Szauer Rózsa

vissza az elejére  
Levél Dr. Hoffmann Imre helyettes államtitkár úrnak ==>

Dr. Hoffmann Imre
közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár

Belügyminisztérium
1051 Budapest, József Attila utca 2-4.

Tisztelt Államtitkár Úr!

Alulírott civil környezetvédők, önkéntes munkával szeretnék elősegíteni a vízgyűjtő-gazdálkodás társadalmasítását. Ezért kéréssel fordulunk Önhöz a terv írásbeli véleményezési időtartamának meghosszabbítása érdekében. Ennek határidejét a VGT tervezet júniusi közzétételekor, 2015. július 31-ében szabták meg.

Így a több mint 2000 oldalnyi anyag és nagy tömegű mellékletei tanulmányozására, az érintett helyiek véleményének és észrevételeinek meghallgatására, és mindezek alapján írásbeli vélemény kialakítására - a jogszabályban biztosított fél év helyett - csak néhány hetet biztosítottak számunkra. Sajnálatos, hogy az utazást és fölkészülést igénylő fórumok nagy része is július hónapra esik. Ugyanakkor azt is sajnálatosnak tartjuk, hogy közérdeklődésre számot tartó fórumra, így például a hidromorfológiai problémákkal foglalkozóra, nem kaptunk meghívót.

Kérjük, hogy egy hónappal, augusztus végéig hosszabbítsa meg az írásbeli vélemények befogadásának határidejét. Szeretnénk felelősségteljes munkával hozzájárulni a magyarországi vizek védelmében nagy jelentőségű tervek elfogadottabbá tételéhez.

Budapest - Balatonföldvár - Győr - Miskolc - Pécs,  2015. július 21.

Köszönettel:

    Gruber Tamás, WWF Magyarország Alapítvány

    Dr. Hajósy Adrienne, Nők a Balatonért Egyesület

    Kiss József, Holocén Természetvédelmi Egyesület

    Lajtmann József, Reflex Környezetvédő Egyesület

    Nagy Péter, Magyarország Természeti és Kulturális Örökség Alapítvány

    Dr. Pánovics Attila, Pécsi Zöld Kör

vissza az elejére  
Szervezési jellegű javaslatok a VGT tervezetekhez
Hajósy Adrienne
==>

Jó lenne, ha a következő hat évre a vizes kérdéskörök iránt érdeklődők alapdokumentumként használnák a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet. A használhatósághoz szükséges az is, hogy a nagy mennyiségű szövegben és táblázatban méltányos időráfordítással megtalálható legyen a keresett információ. A jelen javaslatok célja, hogy növelje a VGT-2 anyagok áttekinthetőségét.

1.   Az öt tervezet egészüljön ki - az szakcikkek abstractjaihoz hasonló - összefoglalóval. Az összefoglaló tartalmazza a mellékletek annotált ismertetését is.

2.   A négy részvízgyűjtő anyag fejezeteiben alcímmel ellátott alfejezetként különüljön el a részvízgyűjtőre vonatkozó anyagrész az általánosságok leírásától. Ezt az "általános ismeret / részvízgyűjtőre vonatkozó ismeret" szövegének aránya indokolja, tekintve az általános ismeretek túlsúlyát.

3.   A honlapon történő közzététel linkjeinek megfelelő szervezése segítheti a leghatékonyabban a gyors keresést. Ehhez ajánlok átvételre egy annotált linkgyűjteményt, melyet a vgt.kornyezetvedok.hu oldalon tettem közzé: vgt.kornyezetvedok.hu/index_orszagos_terv.html, vgt.kornyezetvedok.hu/index_reszvizgyujto_tervek.html.

4.   A víztest szemléletű tervezés alapja a víztest minősítése, amely terepi munkákon és monitoring-adatokon nyugszik. Az országos tervezet a mérőhelyek ismertetését táblázatba foglalva tartalmazza. Ebben azonban nincs utalás se az elvégzett mérésekre, se a mérőhelyhez tartozó adatokra.

A dolgozatban hivatkozott az OKIR adatbázisban nem mérési adat, hanem éves átlag található. Bizonyára ez a szám is tükröz némi információt, de nem helyettesíti a VKI minősítést megalapozó monitoring-adatokat. Emiatt javasolható a VGT mérőhely-táblázatának legalább a minősítésben szerepet játszó adatok számával történő kiegészítése.

5.   A civil környezetvédők az első VGT társadalmasításakor több javaslattal is éltek, kéréseket fogalmaztak meg, levelek, nyílt levelek formájában. Néhány közülük most is időszerű, a levelezést mellékelem. Kiemelem a civil hozzászólások vágatlan formában történő közzétételét.

2015. augusztus 13. - Hajósy Adrienne

vissza az elejére  
Értékelés a 'Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2015 Dráva Részvízgyűjtő Vitaanyag' című dokumentumról
WWF Magyarország Alapítvány
==>

Tisztelt Kollégák!

Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében a WWF Magyarország aktívan szeretne részt venni, és számít a beküldött vélemény alapos feldolgozására. Ennek fényében már a korábbi, jelentős vízgazdálkodási problémákról szóló részvízgyűjtő dokumentumokat is értékeltük. Ebben az értékelésünkben a vitaanyagban lévő fejezetekhez teszünk konkrét észrevételeket. Az észrevételek egy részét az országos vitaanyaghoz is elküldtem.

Kérem a javaslatok és észrevételek figyelembe vételét a következő anyagok közzététele során.

ÁLTALÁNOS ÉS RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEK

A több mint 300 oldalas dokumentumban elvész az információ a Dráváról. A 7-es 8-as fejezetben sok az általános információ és nehéz érdemi információt találni arról, hogy ennek tartalmából mi vonatkozik a Drávára. Javasoljuk a későbbiekben jobban kiemelni a Dráva részvízgyűjtőre vonatkozó konkrétumokat.

- Az 1.1 mellékletben a Dráva természetes besorolást kapott. Ezt a besorolást helyesnek tartjuk, és örülünk, hogy változott a VGT1-hez képest. A kanyargós, zátonyokkal, kövezés nélküli partoldalakkal, mellékág-rendszerekkel jellemezhető folyószakasz Magyarország leginkább változatos, és legkevésbé szabályozott folyószakaszai közé tartozik. A horvátországi vízerőmű miatt naponta változó vízállás és a hordalékhiány miatt süllyedő meder ellenére ez a folyószakasz természetesnek, szinte szabályozatlannak tekinthető, és a jellemzően jó ökológiai állapotú.

- Szintén van javaslatunk a Dombó-alsó és Dombó-felső víztestekre, melyek mesterséges víztestként szerepelnek az 1-1 mellékletben. A Dombó-csatorna valóban mesterségesen ásott mederben folyik, de a mellékletből az nem látszik, hogy a Dráva magyar oldalának legértékesebb láperdőjében van. A Dombó-csatornát ezért a hozzá szorosan kapcsolódó láperdővel érdemes megvizsgálni. Ezt figyelembe véve a Dombó víztest besorolása során javaslatunk szerint emiatt ne mesterséges kategóriába essen.

- Véleményünk szerint a Kerka-patak víztest nem sorolható erősen módosított kategóriába. A Kerkán lévő keresztirányú műtárgy ellenére a Kerka-patak változatos partszakaszokkal, értékes élőhelyekkel kísért vízfolyás. Sok helyen Magyarországon ritka rovarok élnek a partjai mellett. Emiatt a besorolás újraértékelését javasoljuk.

- A Mura erősen módosított állapotát javasoljuk felülvizsgálni. A Drávához hasonlóan jó állapotú vízfolyás, mely a parti kövezések és sarkantyúk ellenére változatos hidromorfológiával rendelkezik, és dinamikus folyó. Keresztirányú műtárgy ismereteink szerint nincs a folyó Magyarországi szakaszán, az 3-9 mellékletben ezt a cellát javítani szükséges. Az 1-3 mellékletben nincs bejelölve egyetlen a Murát érő terheléstípus sem, ezért nem derül ki az anyagból, hogy mi alapján került erősen módosított státuszba. A Mura természetes besorolását javasoljuk.

- A 3.8 térképen nem látszik a színkód, mert a határvonal színezése eltakarja.

- Az 1.4 fejezetben a 35. oldalon olvasható a víztest kijelölés felülvizsgálatáról. Itt szó van csoportként kijelölt víztestekről, melyek több vízfolyást is magukban foglalhatnak, és az olvasható, hogy ezek "tulajdonságát az elemekre (ágakra) külön-külön és összesítve is nyilván kell tartani". Javasoljuk, hogy ezt a feltételt olyan víztestek esetében is tartsák be, melyek különböző típusú vizeket foglalnak magukba, pl folyóvíz főmedre, mellékág, holtág, Ezek önálló számbavétele, vizsgálata és nyilvántartása azért fontos, mert nagyon különböző tulajdonságú vizekről beszélünk, melyek eltérő jellegét nyilván kell tartani. Példa a Dráva felső víztest, ahol nagyon sokfajta és egymástól eltérő jellegű vizek és vizesélőhelyek vannak, gondolunk itt a mellékágakra és mellékágrendszerekre.

- Az erősen módosított állapot meghatározásához az útmutatást az 1.4.3 fejezet és az 1-9 táblázat mutatja be. Ennek kapcsán fontos észrevételünk, hogy az 1-9 táblázatban lévő terhelések miatt ma nagyon sok víztest könnyen kaphat erősen módosított besorolást. Abemutatott terhelések viszont több esetben olyan jelentős emberi hatások, melyek esetében a társadalmi igények felülvizsgálatára is szükség van, mert a terhelést úgy érdemes orvosolni, hogy teljes egészében megszűntetjük, és nem csökkenteni próbáljuk a hatásait. Példa az ártér elvesztésének 50%-os, vagy a partszabályozással érintett partszakaszok 75%-os küszöbértéke. Ez mindkettő olyan terhelés, mely a folyóvizek döntő többségében lehetetlenné teszi, hogy a jelenlegi hullámtéren kívülre vizet juttassanak, a természetesen mélyfekvésű területeket elárasszák és olyan tájgazdálkodási formákat vezessenek be, melyek igénylik a jobb vízellátást, és nem ártalmas nekik a vízborítás. A folyóvizek szabályozottsága, belvizek állandó levezetési igénye jelentős költségekkel jár, amit a helytelen területhasználatok (jellemzően mezőgazdasági termelés) érdekében végeznek melyek jelentős támogatással tudnak csak működni, vagy olyan infrastruktúra megóvása a céljuk, melyek akkor létesültek, amikor a folyókkal, vizesélőhelyekkel való gazdálkodásban nem szerepelt a célok között a víz visszatartása, az egykor vízzel borított területek állapotának helyreállítása.

Az 1.4.3-as fejezet, 47. oldalán olvasható: "A Dráva részvízgyűjtőn a kijelölt víztesteknek csak 37%-a (40 db) természetes vízfolyás vagy állóvíz, mesterséges kategóriába 6% (7 db) sorolandó, míg a természetes eredetű víztestek közül erősen módosított 62 db (57%) víztest (1-11. ábra). A VGT1 tervezési időszaka óta 82 %-kal nőtt az erősen módosított víztestek aránya." - Az előző bekezdésben írtak alapján javasoljuk, hogy ezt a besorolást értékeljék újra. Nem értjük, hogy mi az oka ennek a jelentős változásnak az arányszámokban. Milyen jellegű vízfolyások kerültek át ebbe a kategóriába? Melyik minősítési paraméter miatt sorolták át őket?

Reményeink szerint ezek a javaslatok választ adnak a fejezetben szereplő két konzultációs kérdésre. Mindenképp fontosnak tartjuk, hogy a célok, mentességek, víztestek állapotának meghatározását megelőzően feltérképezzék az érintett társadalmi csoportok, piaci szereplők, gazdálkodók, ágazatok és szektorok elvárásait, és a különböző igényeket és szempontokat vitára bocsátva történjen a döntés előkészítés.

- A 2.4 fejezetből hiányoljuk annak leírását, hogy milyen beavatkozásokra és intézkedésekre van leginkább szükség a táblázatokban felsorolt védett területek állapotának javításához, vagy fenntartásához. Szintén hiányoljuk, hogy nem szerepelnek adatok arról, hogy a táblázatokban felsorolt védett területek közül hány függ kiemelt mértékben a vízellátástól, és ezek ökológiai vízigényét megállapították-e. A 2.5, 2.6, 2.7 táblázatot javasoljuk példákkalkiegészíteni, az adatok mellett fontos azt látni, hogy pl a 79 összes érvényes FEV között van-e kiemelt jelentőségű.

- A 6.4 fejezet jól összefoglalja a víztestek állapotával kapcsolatos problémákat és okaikat. A hidromorfológiai problémáknál nem szerepel kellő hangsúllyal, hogy a szabályozott mederforma, a parti kövezések, sarkantyúk, mellékágak elzárása miatt a folyók állapota leromlott, a hordalékhiány és a korábbi hordalék-kitermelés miatt jelentős medersüllyedés sújtja őket, leginkább a Dunát. Az árvízvédelmi töltések miatt rendkívül szűk hullámtéren mozognak a folyók. Ezek együttes hatása a legfőbb előidézője annak, hogy vízfolyásaink leromlott állapotban vannak. A folyóknak nincs lehetősége arra, hogy medrüket dinamikusan alakítsák, kilépjenek az egykori hullámtérre, és ott szétterítsék hordalékukat. Az árvízvédelmi töltéseken kívüli, sokszor helytelen területhasználat és infrastruktúra jelenléte miatt fenntartott állapot jellemző, de ez a véges vízkészletek, és a víz mint természeti erőforrás kezelése szempontjából nem fenntartható gyakorlat.

A 6.12-es táblázatban a morfológiai problémák szerepelnek és a terhelések helyesen fontos, vagy jelentős minősítést kapnak, de az előző bekezdésben bemutatott javaslatok itt is hiányoznak.

- A 6.5.1 fejezetben a Dráván bemutatott vízgazdálkodási problémák és okaik között örülünk, hogy a Jelentős Vízgazdálkodási Problémák dokumentumhoz képest a medermélyülés nagyobb hangsúllyal jelenik meg. A fejezetet javasoljuk kiegészíteni: a medersüllyedés okai között ne csak a vízerőművek szerepeljenek, hanem a szabályozás és a korábbi évtizedek kavicskitermelései is. Ezeknek a csúcsrajáratott vízerőműveken kívül jelentős hatásuk van a medermélyülésre. Örülünk, hogy a Dráván kijelölt hajóút felülvizsgálata szerepel ebben a fejezetben. Ennek fenntartása valóban olyan kötelezettség, mely jelentős feladatokkal jár, de a hajóút igénybevételére gyakorlatilag nincs igény. Más intézkedési javaslatokhoz hasonlóan ez a javaslat is akkor hoz eredményt, ha nemcsak ebben az anyagban jelenik meg, hanem továbbítják a hajóút kijelöléséért felelős döntéshozók felé.

- Szintén a 6.5.1 fejezetben a jelentős problémák és okaik között javasoljuk megemlíteni az árvízvédelmi indokkal a múltban zajló beavatkozásokat. Jelentős problémának látjuk, hogy a Dráva Barcs alatti szakaszán voltak olyan töltésmagasítások, melyek az ökológiai állapot javulásához nem járulnak hozzá. Az Alsó- és Felső-Dráva víztesten a magas vízállások esetén egyaránt vízmegtartásra lenne fontos törekedni. Újra kell értékelni az árvízi kockázatokat (amire a 2015-ben párhuzamosan zajló tervezés lehetőséget ad), és ahol a természeti és társadalmi feltételek adottak, ott az árhullámok levezetése helyett azok visszatartását kell alkalmazni.

Jelentős vízgazdálkodási probléma továbbá, hogy az árvíz és a belvíz elleni védekezés miatt a Dráva menti területek, elsősorban az Ormánság vízellátása nem javítható (erre a problémára rámutat az SEE River projekt keretében készült Ágazatok közötti megállapodás is). A vizek megtartása helyett a vízelvezetés volt hosszú évtizedekig a feladat, ami aszályos időszakokban a vízhiányra nem ad megoldást. Ez a helyzet akkor javulhat, ha a nagy folyóknak és a kisvízfolyásoknak egyaránt több teret biztosítunk, a szűk parti sáv helyett fenntartjuk azt a hullámteret, ahol a vízfolyás aktívan tudja alakítani környezetét, és a vízpartok közelében az intenzív mezőgazdasági termelés helyett az extenzív művelési formák kerülnek előtérbe. A Dráván jelenleg az átlagos árhullámok a hullámteret elöntik, de az átlagos vízállások esetén a hullámtér szárazon van. Megszűnik a kapcsolat a folyó és hullámtere között, a folyó és környezetének állapota minden szempontból romlik.

- A 9.2.1. fejezetben és az anyagban máshol is olvashatjuk, hogy a természetvédelmi fejlesztések sok előnnyel járnak a VKI célkitűzések elérésében. Arról javaslunk többet írni, hogy mi idézi elő a vízfolyások körüli természeti környezet állapotromlását, illetve ezt a rossz állapotot mi tartja fenn. A 6.5.1 fejezet foglalkozik ezekkel, de az állapotromlás okait más fejezetekben is javasoljuk kiemelni. Ennek kifejtése jobban rávilágítana arra, hogy a társadalmi elvárásokban és gazdálkodási gyakorlatban milyen változásokra van szükség a vizek jó állapotba hozása érdekében. Az összefüggések világos megfogalmazása éppen azt segítené, hogy nem vízgazdálkodással foglalkozó, de vizet használó szektorok számára is érthető legyen milyen szerepük van a vizek jó állapotának fenntartásában.

- A 8.1 fejezetben a vgt1-ben lezárult projektek szinte mind infrastruktúra projektek, néhány élőhely-rehabilitációs munka van köztük. Javasoljuk, hogy arról is szerepeljen adat, hogy a hidromorfológiai állapot javítására hány projekt indult 2015-ig, hány olyan projekt van, mely valóban a probléma alapját akarja kezelni. Javasoljuk a 8-2 táblázatot kiegészíteni azzal, hogy a felsorolt projektek, melyik intézkedés végrehajtását szolgálják.

- 8.2 fejezet - ebben az intézkedési típusokat általában jelenítik meg, de nem esik szó arról, hogy az egyes vízfolyásokon melyeket fogják alkalmazni, nem derül ki, hogy például a Dráva részvízgyűjtőn melyik kerül a javasolt intézkedések közé. Sem a fejezet táblázataiban sem a mellékletben nincs ilyen felsorolás. Honnan lehet megtudni, hogy a Dráván és az egész vízgyűjtőn milyen intézkedéseket terveznek?

- A 8.4 mellékletet javasoljuk kiegészíteni új terhelés típusokkal:

  -- vízátvezetés mentett oldalon lévő területekről, belvízelvezetés, ami egyenlő a terület kiszárításával - a vízkivételek és átvezetések (3-as) típushoz;

  -- medermélyülés, amit nevezhetünk rejtett terhelésnek, vagy több eredőből összeálló terhelésnek - (4.1) morfológiai típushoz;

  -- a hordalékhiány is jelentős terhelés, vagy probléma a jó ökológiai állapotra nézve (4.1. morfológiai típus);

  -- az egyéb terheléstípus pontot (5-ös pont) javasoljuk kiegészíteni a hullámtér folyamatos feltöltődésével;

- Nagyon rövid, amit a 8.5.5 fejezetben az Árvízi kockázatkezelési tervezés és a VGT2 összehangolásáról írnak. Erről alaposabb tájékoztatás szükséges. A két tervben egymást erősítő és egymással ellentétes intézkedések egyaránt lehetnek. Az ebben rejlő lehetőségekre és kockázatokra a VGT2 vitaanyagnak szükséges rávilágítania.

Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi programvezető
WWF Magyarország,
2015.08.18

vissza az elejére  
Értékelés a 'Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2015 Vitaanyag' című dokumentumról
WWF Magyarország Alapítvány
==>

Tisztelt Kollégák!

Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében a WWF Magyarország aktívan szeretne részt venni, és számít a beküldött vélemény alapos feldolgozására. Ennek fényében már a korábbi, jelentős vízgazdálkodási problémákról szóló részvízgyűjtő dokumentumokat is értékeltük. Ebben az értékelésünkben a vitaanyagban lévő fejezetekhez teszünk konkrét észrevételeket és a társadalmi véleményezés folyamatához szólunk hozzá.

A dokumentum végén a Duna és a Dráva részvízgyűjtő vitaanyagához küldött javaslatainkból idézünk olyan pontokat, melyek az országos terv kapcsán is fontosak, illetve a kiemelt víztestek állapotának besorolásához kapcsolódó javaslatok.

ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK:

A TERV FELÉPÍTÉSE, GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉSE, VÉGREHAJTÁSA

- A júniusban közzétett vitaanyag kapcsán észrevételünk, hogy a rendkívül hosszú és részletes dokumentáció átnézésére kevés idő állt rendelkezésre. A közzétett anyagok és mellékleteik véleményünk szerint a témával kevéssé foglalkozók számára nehezen áttekinthetőek, ami megnehezíti az érintettek részvételét a véleményezési folyamatban. Problémát jelent, hogy a társadalom véleményének a megismerésére és becsatornázására a tervezésbe a felelős nemzeti hatóság nem biztosít elegendő időt és erőforrást a tervezők számára. A VKI-ban előírt hat hónapos időszak a valóságban nem áll rendelkezésre a véleményezésre, hiszen ez alatt az idő alatt készül el maga a vitaanyag és a terv is. A rövid idő alatt, emiatt széleskörű tájékoztatás nélkül lebonyolított társadalmasítás nem teszi lehetővé a vélemények érdemi megfogalmazását és azok felhasználását.

- Észrevételünk szerint a vitaanyagban kevés információ kapható a VGT2 várható végrehajtásáról, és kevés az adat a VGT2-ben javasolt intézkedések végrehajtásának finanszírozásáról. Nem tartjuk elég hatékonynak, ha arra hivatkozik a vitaanyag, hogy más témakörben beadott projektekbe lehet beépíteni a VGT2 intézkedéseket. Ezekben az esetekben a VKI szemlélet és a VGT2 célkitűzések háttérbe szorulhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy kifejezetten a VGT2 intézkedéseket támogató projektek szülessenek 2015 után, és ennek lehetőségére, szükségességére a VGT2 ráirányítsa a figyelmet. Felhívjuk a figyelmet a LIFE Environment programra, melyben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek teljeskörű végrehajtását célzó és más forrásokat is mobilizáló integrált projektek finanszírozására van lehetőség a vízpolitika terén.

- Hiányoljuk, hogy nincs leírás arról, hogy a konfliktusos témákat (például árvízvédelem, nem megfelelő területhasználat és gazdálkodási mód a vízpartok mellett, infrastrukturális beruházások tervei) milyen módszerrel igyekeznek orvosolni/kezelni a tervezők, nem a 2015 év vége utáni végrehajtás, hanem 2015 év végéig tartó tervezés és egyeztetés során.

- A vitaanyagban nem látjuk azt a folyamatot, hogy fogják a VGT2 végrehajtásáért felelős intézmények más szektorok számára kommunikálni a VGT2 céljait, és hogy fogják számukra érthetővé tenni szerepüket a végrehajtásban. Ez azért különösen fontos, mert keretirányelvről lévén szó, ennek végrehajtása csak akkor lesz hatékony, ha a témában eddig nem járatos szektorok is részt vesznek benne.

- A dokumentum gyenge pontja, hogy több fontos fejezete nagyon elméleti síkot követ, és távol áll a gyakorlatiasságtól. Ezért nem csak a társadalmi szereplők nem látják benne a szerepüket, hanem olyan ipari, vagy mezőgazdasági termelők, beruházók sem, akik számára a víz jelentős erőforrás, és akiknek szerepe lehet a VGT2-ben megfogalmazott intézkedések végrehajtása során.

- Jónak tartjuk a hidromorfológiai állapot javítására a 8.2.4.3 fejezetben bemutatott intézkedéseket, ezek végrehajtásával a vizek gyenge állapotát, vagy potenciálját okozó problémák gyökerét lehet kezelni. Nem derül ki azonban a terv mellékleteiből sem, valamint a részvízgyűjtőkre vonatkozó tervekből sem, hogy melyik víztesteken mely intézkedéseket javasolja a terv alkalmazni. Enélkül a terv nem fog a végrehajtást tartalmazó projekteket generálni.

- Jó, amit a 7.2 mellékéletben találunk a követő és a kezdeményező VGT-ről. A VGT2 intézkedési programjainak nagy szerepe van abban, hogy VKI konform projektek szülessenek. Azt kell itt jobban hangsúlyozni, hogy az Operatív programok (Kehop, VP) kiírásaiért felelős intézményeknek is nagy szerepe van abban, hogy a pályázati kiírások VKI konformak legyenek. Fontos lenne itt konkrétan is megnevezni az intézményeket, a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megfelelő államtitkárságait. Mivel a VGT1 jelenleg is hatályos és a VGT2 2015 végére elkészül, a Kehop és a VP végrehajtása pedig még nem kezdődött el, a lehetőség még nyitva áll e források VGT-konform felhasználására.

- Fel kell hívni az EU-s források elosztásáért felelős szervek figyelmét, hogy a VGT1, illetve a VGT2 hatálya folyamatos, nem szűnik meg a felülvizsgálat elindulásával. Ebből következően a VGT2 2020-ig - finanszírozás hiányában - meg nem valósuló intézkedéseire a forrásokat az elsők közt kell a 2021-2027 költségvetési időszakra betervezni. Továbbá hangsúlyozni szükséges, hogy 2027 utáni derogációra nincs lehetőség, a célok el nem érése esetén szankciókra lehet számítani.

- Azt is konkrétabban meg kell nevezni, hogy mikorra kell időzíteni a VGT3 tervezési folyamat kezdetét, hogy az OP források eléréséhez már legyenek tervezési javaslatok.

- Jónak tartjuk, amit a 8.4 fejezetben írnak a gazdasági szabályozók eszközeiről. Ezek megfelelő alkalmazása fontos a hatékony végrehajtáshoz.

RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEK:

1. VÍZTESTEK BESOROLÁSA, MINŐSÍTÉSE, TERVEZÉSI SZEMLÉLET

- Az 1.4 háttéranyag az állóvizeknél a módosítottság fizikai okait a hozzájuk tartozó társadalmi igényekhez csoportosítva mutatja be. Ezzel szemben a vízfolyásoknál ez nem így szerepel, hanem ömlesztve, ami elfedteti a lényeget, a társadalmi igények és a módosítottság kapcsolatát. Emellett a háttéranyagból nem derül ki, hogy az alkalmazott arányok közül melyek származnak a nemzetközi szabványból, és melyek azok, amelyeket nemzeti hatáskörben alkalmazunk. Kérjük, hogy a háttéranyagban a vízfolyásokról szóló rész pontosítását.

- Ezzel kapcsolatos kérdés, hogy a VGT2-ben véglegesen erősen módosított státuszba kerülő víztestekre mikor és ki fogja kidolgozni a maximális ökológiai potenciál értékeket? Jelenleg a tervben ezeket nem találtuk.

- 3.3.2 fejezet a Hosszirányú beavatkozások: A fejezet nem hangsúlyozza elég jól, hogy a folyószabályozás, az árvízvédelem, a szabályozott mederforma és a helytelen területhasználat idézi elő döntő mértékben vízfolyásaink rossz, vagy gyenge állapotát és ez okozza az egyre újabb problémákat okozó gyakorlatokat (nincs lehetőség vízvisszatartásra, az árvízvédelem minden más szempontot megelőz, belvíz és aszály akár egymást követő néhány hét alatt gondot okoz) a vízgyűjtő-gazdálkodásban. A fejezet ír arról, hogy a parti sávokat is érinti a folyószabályozás, és ez közvetlen hatással van a vizek állapotára, de tágabb értelemben nem szól a szabályozás káros hatásairól.

Ezért ennek a fejezetnek javasoljuk az átdolgozását: szerepeljen benne az a megállapítás, hogy a műszaki beavatkozások nemcsak megváltoztatták a vízfolyások hidrológiai és morfológiai állapotát, hanem lerontották azt. Nem elég úgy fogalmazni, hogy a szabályozások következménye a talajok és a táj teljes átalakulása lett, a következmény a teljes leromlás, a megújulásra való lehetőségek megszűnése lett.

Helyesnek tartjuk, hogy a fejezet tartalmaz olyan következtetéseket, miszerint az árvízi védekezésben az egykori árterületek fenntartását, helyreállítását célzó beavatkozásokat prioritásként kell kezelni és alkalmazni.

- A VGT2-ben a korábbihoz képest lehetőség van a részletesebb tervezésre, illetve a későbbi tervezésekhez részletesebb ajánlások megfogalmazására. Például vízvédelmi zónák kijelölése, intézkedések kivitelezéshez szóló javaslatok és feltételek. A közzétett anyagok szerint ezt a lehetőséget nem használták ki. Nagyon sok általános megállapítás és következtetés található, de kevés a konkrét, víztestet, vagy megnevezett folyószakaszt érintő megállapítás, amelyek alapján az egyes víztesteken az intézkedések végrehajtását el lehet kezdeni tervezni, és az előkészítés után ezek megvalósítása következhet.

Példa: 'a 4.1.2 Vonalvezetés/mederforma/parti sáv/ morfológiai módosítása mezőgazdasági céllal' terhelés típusra adott intézkedés a 8.2.4.3 fejezetben: '6.7 Parti sávban a megfelelő növényzóna helyreállítása.' - Mit jelent a megfelelő növényzóna?; '6.8.1 Trapézmeder formatermészetesebbé tétele, fenntartás' - mi a természetesebb definíciója ebben az esetben? Az indoklás szerint ezek a vízfolyás vízkategóriánál alkalmazhatók - javasoljuk kritériumokkal kiegészíteni, hogy milyen vízfolyásra kell gondolni: például síkvidéki, árvízvédelmi töltéssel és mezőgazdasági földekkel kísért vízfolyások; vagy dombvidéki árvízvédelmi töltés nélküli, erdővel kísért vízfolyások, stb. A végrehajtás során ilyen, vagy még szemléletesebb példákkal lehet a VGT2 használói és folyóvizeket kezelő szervezetek számára érthetővé tenni, hogy mire szólnak ezek az intézkedések.

- A víztestek minősítéséhez szóló észrevételünk, hogy a víztestek besorolásában lévő változtatási lehetőségre, és ennek jelentőségére nem világít rá a vitaanyag. A 3.3 fejezet utolsó bekezdéseiben, az 1.4.3 fejezetben, valamint az 1-4 háttéranyagban olvasható az a kritériumrendszer, ami alapján egy víztest erősen módosított kategóriába sorolható. Ilyen kritérium például, hogy az egykori hullámtér felét töltésekkel elválasztották a folyótól. Ha ez alapján egy víztestet erősen módosítottá nyilvánítanak, az nem jelenti azt, hogy a hullámtér elválasztása ma is helyesnek ítélhető, és hogy a társadalmi igény ezt kívánja. Ebben az esetben fontos kiegészítő magyarázat kell legyen, hogy ez a státusz a jövőben változhat, sőt a társadalmi igények, az érdekeltek javaslatainak meghallgatása alapján könnyen lehet, hogy épp ennek az állapotnak a felülvizsgálatára és kezelésére van szükség. Ezeket az állapotokat észrevételünk szerint nem lehet megváltoztathatatlan adottságként kezelni. Javaslatunk szerint éppen ezeket a problémákat kell kielemezni a VGT2 tervezése során, és a megoldásokat szükséges esetben teljesen új alapokra kell helyezni.

A Vitaanyag ezzel kapcsolatban az 1.4.3 fejezetben így fogalmaz: "A VITAANYAG egyik célja, hogy a társadalom beleszólhasson a döntésekbe és a VKI szerint az erősen módosított besorolás egy olyan kérdés, amelyben a társadalmi-gazdasági érdekeket is figyelembe kell, lehet venni. Az érintettekkel közösen az alábbiakat kell megfontolni: _ Az azonosított beavatkozás megszüntetése veszélyezteti-e más cél/igény elérését vagy kielégítését, ha igen a veszélyeztetett cél/igény beletartozik-e a VKI által megadott körbe (környezeti cél, hajózás, tározás ivóvíz és öntözés célra, energiatermelés, ár- és belvízvédelem, rekreáció, egyéb fontos célok, igények). _ Az adott igény kielégítése megoldható-e más, a jó állapot elérését nem befolyásoló módon, illetve annak megvalósítása nem jár-e aránytalan költségekkel, illetve a társadalom támogatja-e?"

Itt nem egyértelmű, hogy mit kellene a társadalomnak támogatni? Arra utal-e ez a pont, hogy a fentebb felsorolt, EM-et okozó igények valóságosságát a társadalom támogatásának kell igazolni, máskülönben nem biztos a létezésük? Vagy éppen ellenkezőleg, az igény más módon történő kielégítését csak akkor tartják a tervezők elfogadhatónak, ha azt a társadalom támogatja? Akárhogy is, mivel az egyes víztesteknél nincs feltüntetve, hogy konkrétan milyen igény indokolja az erősen módosított besorolást okozó változás fenntartását, továbbá az sem, hogy milyen alternatívák léteznek az adott igény környezetileg kedvezőbb kielégítésére, a társadalom nem tud érdemben nyilatkozni. Ezt illusztrálhatja a 3.5.1 fejezetben ismertetett tény, miszerint "VKI szempontból problémát jelent olyan víztesteken a "hajózás miatt" a meder szabályozása, ahol nincs érdemi forgalom, csak a jogszabály által kijelölt viziút. A fenntartás költségeit (és környezeti kárait - kiegészítés a véleményezőtől) a társadalomnak kell megfizetni, ugyanakkor gazdasági haszon - tevékenység hiányában - sincsen." Ilyen esetben például a módosítás fenntartását a társadalmi/gazdasági szereplők viselkedése/tényszerű cselekedetei nem indokolják, így a jogszabály előírásait a VKI értelmében felül kellene vizsgálni.

Mindenképp fontosnak tartjuk, hogy a célok, mentességek, víztestek állapotának meghatározását megelőzően feltérképezzék az érintett társadalmi csoportok, piaci szereplők, gazdálkodók, ágazatok és szektorok elvárásait, és a különböző igényeket és szempontokat vitára bocsátva történjen a döntés előkészítés.

- Szorosan az előző észrevételhez tartozik, hogy az erősen módosított víztest státusz mentesség lehetőségével jár (1.4.3. fejezet) - A mentességek esetében javaslatunk szerint sokkal alaposabb indoklás szükséges: Mi az a társadalmi igény, ami alapján a jelentős beavatkozás a víztesten továbbra is fenntartandó? A társadalmi igény kiszolgálása lehetséges-e úgy, hogy a víztest emiatt nem lesz erősen módosított? A társadalmi igény felülvizsgálata nem időszerű? Például, az a tény, hogy jelenleg a vízfolyás hosszú szakaszain kőszórásos partvédelem található akár évtizedekkel ezelőtti beavatkozások eredményeképpen, nem egyenlő azzal, hogy a kőszórás ma is szükséges, és nem lehetne eltávolítani. Természetesen az eltávolításnak költsége lenne, ahogy minden más állapotjavító intézkedésnek.

Korábbi terepi példák alapján elmondható, hogy sok korábbi hidromorfológiai beavatkozás esetében 1) megváltozott az a társadalmi igény, ami azt létrehozta, vagy 2) a technika fejlődésének köszönhetően (pl. számítógépes hidraulikai modellezés) ugyanaz az igény ma már a módosítás fenntartása nélkül is kielégíthető. Éppen ezért az erősen módosított víztesteket műszakilag és társadalmi szempontból is behatóbban szükséges megvizsgálni a státusz véglegesítése előtt. Ennek fontosságára az EU Bizottság is felhívta a figyelmet a VGT1-re vonatkozó értékelésében ("Az erősen módosított víztestek kijelölésének teljesítenie kell a 4. cikk (3) bekezdésében előírt összes követelményt. A hasznosításukra vagy a tágabb környezetre gyakorolt jelentős mértékben káros hatásoknak, valamint a környezet szempontjából jóval előnyösebb eszköz hiányának az értékelését konkrétan meg kell említeni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben. Erre a kijelölési folyamat átláthatóságának biztosításához van szükség.") Ha ezt a tervezés idő- és pénzbeli lehetőségei nem teszik lehetővé, akkor igazolás hiányában javasoljuk a víztest természetes besorolását, jelezve, hogy ha későbbi vizsgálatok a jelenlegi hidromorfológiai változások fenntartásának szükségét igazolják, akkor átkerülhet EM státuszba.

- A felszíni vizek minősítését összefoglaló mellékletekből (6.1, 6.2) hiányzik a halakra vonatkozó vizsgálatok eredménye. Ez mikor kerül pótlásra és hogyan fogják figyelembe venni a minősítésben?

- A 2.4 fejezetből hiányoljuk annak leírását, hogy milyen beavatkozásokra és intézkedésekre van leginkább szükség a táblázatokban felsorolt védett területek állapotának javításához, vagy fenntartásához. Szintén hiányoljuk, hogy nem szerepelnek adatok arról, hogy a táblázatokban felsorolt védett területek közül hány függ kiemelt mértékben a vízellátástól, és ezek ökológiai vízigényét megállapították-e. A 2.5, 2.6, 2.7 táblázatot javasoljuk példákkal kiegészíteni, az adatok mellett fontos azt látni, hogy pl. a 247 összes érvényes FEV között van-e kiemelt jelentőségű.

- Fórumon elhangzott, hogy a víztestekre vonatkozóan meghatározásra került az ökológiai vízigény. Milyen módszertannal dolgoztak, és ezeket az értékeket hol lehet megtekinteni? Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a természettudományos, ökológiai alapokon állapítsák meg az ökoszisztémák vízigényét. Ezeket azután referenciaértéknek tekintve lehet arról döntést hozni, hogy az emberi igényeket is figyelembe véve egyes víztesteknél kompromisszumos vízmegosztással az ökológiai vízigényt csak részben lehet biztosítani.

- Fontos lenne a tervben megemlíteni, hogy az egészséges ökoszisztémák hozzájárulnak a jó vízminőséghez és általában a vizek jó állapotának a fenntartásához. Tehát egy-egy ökoszisztéma nem csupán vízigénnyel bír, hanem adott esetben akár nélkülözhetetlen szolgáltatásokat is nyújt a vizeket használó emberiségnek.

2. KAPCSOLÓDÓ TERVEK, ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS, OPERATÍV PROGRAMOK

- A 3.3.2 fejezet az árvízkockázat-kezelési intézkedésekről a valós helyzetnél idealizáltabb képet mutat be, mintegy vázolja a jövőre nézve kedvező irányt. Jelenleg azonban az árvízi és belvízi védekezés terén még nem elterjedtek azok a folyóknak teret biztosító, vízvisszatartáson és földhasználat-váltáson alapuló megoldások, amelyeket itt említenek.

Javasoljuk a reális helyzet bemutatását, és ennek elválasztását a mostani helyzettől. Ugyanakkor az ország kiszárításától eltérített, a víz visszatartásán, a táji vízkivezetésen és -megtartáson alapuló, kívánatos jövőképének a felvázolása is fontos feladata a VGT2-nek.

- Tekintettel arra, hogy az 8.5.5 fejezetben felvázolt, elengedhetetlen egyeztetési folyamat a VGT2, az ÁKK tervezés (továbbá a nagyvízi mederkezelési tervek készítése) között jelentős késést szenved, nem látszik biztosítottnak, hogy az árvízzel kapcsolatos beavatkozások valóban az ökológiai állapotok javítására/nem-rontására tekintettel kerülnek megtervezésre. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet, hogy az árvízvédelmi intézkedések esetén is el kell végezni a VKI 4.7 cikke szerinti vizsgálatot, különös tekintettel a d) pontra.

- Sokan tisztában lehetnek vele, hogy a VGT2 tervezésével párhuzamosan más tervek, és stratégiák is készülnek. Ezek között vannak olyanok, melyek a VGT2 intézkedések megfelelő végrehajtását nehezítik, lehetetlenné teszik, vagy ellentmondanak a VKI célkitűzéseinek és a jó ökológiai állapot, vagy potenciál elérésének. A Vitaanyag 9.1 és 9.2 melléklete nem sorolja fel ezeket a vízügyi stratégiai terveket: Kvassay Jenő Terv, Nagyvízi Mederkezelési Terv, Árvízkockázat-kezelési Stratégia és Terv, VTT. Ezekre a tervekre minden valószínűség szerint el kell végezni a 4.7 cikkely szerinti vizsgálatot, és még inkább hatékony, ha a tervek készítői alapos tájékoztatást kapnak arról, hogy mik a VKI célkitűzései, ezeket hogyan kell értelmezni.

- 8.6.3 fejezet árvízi kockázatról szóló bekezdés: a bekezdés tartalmának jelentős átfogalmazását és kiegészítését javasoljuk. Itt szükséges rávilágítani arra, hogy az árvízi kockázatkezelés keretében végzett munkáról nagyon kevés információ érhető el a VGT2 tervezés ideje alatt. Az ÁKKT intézkedési típusok között viszont szerepelnek olyanok, melyek konfliktusban állnak a VKI céljaival. Javasoljuk összefoglalni, hogy a VGT2 tervezése és végrehajtása során milyen gyakorlatot szeretnének alkalmazni az ellentmondások feloldására és az egymást elősegítő intézkedések hatékony összehangolására.

Helytelennek tartjuk, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelése című programot itt külön kiemelve találjuk, és anélkül, hogy a program bármelyik elemét részletesen olvashatnánk, megállapításokat találunk arról, hogy az miért szolgálja a VGT2-őt. A Tisza mente és az egész Alföld krónikus vízhiánytól szenved a folyószabályozások óta. Ennek a térségnek az árvízi kezelése a helyes vízgazdálkodásnak és vízgyűjtő-gazdálkodásnak csak egy apró szelete, ezért a VGT2-ben, aminek épp az integrált megközelítést kell szorgalmaznia, semmiképp sem javasoljuk kiemelni a Tisza árvízvédelméről szóló programot. Inkább azt a konfliktust javasoljuk itt bemutatni, ami a ritka árvizek kezelésének feladata és más feladatok (az egykori árterek, mélyfekvésű területek vízpótlása, vízvisszatartásra alkalmas területek újjáélesztése, mellékágak és holtágak visszacsatolása a folyóhoz, több teret a folyónak az árvízvédelmi töltéseken kívülre juttatott vízzel, stb.) végrehajtása között feszül. Az EU Bizottság VGT1-ről szóló értékelésében szintén kiemelte a természet vízmegtartó funkciójának a fontosságát, és ennek jobb kihasználására szólít fel ("Kiterjedtebben kell alkalmazni a természetes vízvisszatartó intézkedéseket.")

- A 8.6.3 fejezetben a leírásban nem szerepel, csak a táblázatból látható, hogy az árvízvédelmi intézkedések, és a dombvidéki tározók építése a KEHOP-ba a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás címszóval kerültek be. Véleményünk szerint ez a két intézkedési csomag nem szolgálja megfelelően a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. Javasoljuk, hogy erre a hibára a 8-15 táblázat kapcsán hívják fel a figyelmet. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló vízgazdálkodási intézkedéseket nem új infrastruktúra építésével járó beavatkozások szolgálják. Többoldalú megoldásokra van szükség, melyek több kihívásra választ adnak, mint a területhasználat és gazdálkodás olyan átalakítása, mely kevésbé sérülékeny a vízhiányra és vízbőségre, rendelkezik a megfelelő pufferkapacitással, segíti a vízvisszatartást vízbőség idején, növeli a folyók hullámterének nagyságát és megteremti a kapcsolatot a folyók és ártereik között. Az árvízvédelmi művek fejlesztése a létező infrastruktúra bővítését és fejlesztését jelenti, ami nem alkalmazkodás, hanem egy probléma technokrata szemléletű kezelése.

- Az olvasható a konzultációs anyagban, hogy az EU elvárása miatt olyan programokat/projekteket/intézkedéseket lehet a VGT2-ben megemlíteni, vagy név szerint hivatkozni, melyeknek finanszírozása biztosított. Ehhez az elváráshoz képest az anyagban és a mellékletekben sem találni olyan listát, melyben a leendő, már előkészített projektek szerepelnek. Viszont ismert a 1318/2015 számú kormányhatározat, melyben a KEHOP által támogatott folyóvizeket és vizesélőhelyeket érintő projektek vannak. Ebben a listában sok olyan projekt van, ami hivatkozik a VKI/ VGT elvárások kielégítésére. A VGT2-ben miért nem szerepel hivatkozás erre a kormányhatározatra? Ki értékelte és állapította meg, hogy a 1318/2015 kormányhatározatban lévő projektek valóban megfelelnek a VKI célkitűzéseknek? Mivel ezek a projektek nagyszabású fizikai beavatkozásokkal fognak járni, felhívjuk a figyelmet az EU Bizottság VGT1-re küldött értékelésének figyelembe vételére a VGT2-ben ("Nem egyértelmű, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szerepel-e új fizikai módosításra vonatkozó terv. Ha igen, a 4. cikk (7) bekezdése szerinti mentességek alkalmazását a VKI által előírt lépcsők alapos értékelésére kell alapozni, különösen a tekintetben, hogy a projekt elsőrendű közérdeket szolgál-e, és hogy a társadalmi hasznok felülmúlják-e a környezet károsodását, valamint hogy nincsenek-e a környezet számára előnyösebb alternatívák. Emellett ezeket a projekteket csak akkor szabad végrehajtani, ha minden lehetséges lépést megtesznek a víztest állapotára gyakorolt ártalmas hatásmérséklésére. A 4. cikk (7) bekezdésének egyedi projektekben való alkalmazására vonatkozó feltételeket a projekttervezés lehető legkorábbi szakaszába bele kell foglalni, és indokolni kell a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben.")

3. MENTESSÉGEK ÉS VKI 4.7 CIKK SZERINTI ELEMZÉS

- a VKI 4.7 cikke szerinti elemzés sarkalatos pont lesz a VGT2 végrehajtása során. Ezt véleményünk szerint nem csak nagyobb programokra, hanem konkrét projektekre nézve is el kell végezni. Ennek jó módszertant követő útmutatója elősegítheti a VKI célok elérését. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a 4.7 elemzés logikai lépéseit pontosan bemutassa a VGT2 és az ehhez kapcsolódó csatolmányok adjanak könnyen értelmezhető és jól követhető módszertant. A 7.1 mellékletben jelenleg szereplő anyag ezt a feltételt most nem szolgálja. Javaslatunk szerint a 7.1 melléklet jelenleg alig 2,5 oldalas 2.-es fejezetét sokkal alaposabban ki kell fejteni, folyamatábrával, táblázattal szemléletessé tenni, hogy mi a 4.7 elemzés folyamata és logikai menete.

A 4.7-es útmutató 14. oldalon található javaslata, mely szerint "minden, a felszíni vizek biológiai állapotát (5 élőlénycsoport) befolyásoló terv esetén erre vonatkozóan víztest szintű 4.7 elemzést kell végezni azokon a víztesteken, amelyek a biológiai elemek tekintetében veszélyeztetettek." nem felel meg a VKI-nak. A VKI szerint nem csak a nem jó állapotú (itt "veszélyeztetett") víztestek esetében kell a 4.7 szerinti elemzést elvégezni, hanem minden víztest esetében, a jó állapotúaknál is, sőt, az erősen módosítottaknál is.

Továbbá, felhívjuk a figyelmet az Európai Bíróság Weser folyóval kapcsolatos, 2015.07.01-ei ítéletére, amely a 4.7 cikk szerinti vizsgálatok során az elvárt feltételek értelmezésére szolgál iránymutatással. Ennek az ítéletnek a következtetéseit feltétlenül javasoljuk beépíteni a 7.1 mellékletben található útmutatóba. Az ítélet letölthető a curia.europa.eu/juris/documents.jsf?num=C-461/13 honlapról. Az ítélet kiemeli, hogy az állapot nem-romlását elemenként kell vizsgálni, és nem csak a biológiai elemek tekintetében.

Az útmutató 20. oldalán hiba, vagy érthetőségi zavar van az alábbi szövegben:

"Van-e környezetileg kedvezőbb alternatíva?

Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett beavatkozás célja más módon, más eszközökkel is elérhető -e? Az SKV-nak tartalmaznia kell változatelemzést, ami kiindulásként szolgál ennek megválaszolására:

Ha nincs ilyen alternatíva › a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható"

Észrevételünk: A nyitó kérdés és a végén adott válasz ellentmondásba keveredett egymással, hiszen ha nincs a tervezett projektnek környezetileg kedvezőbb alternatívája, éppen akkor lehetséges, hogy megvalósítható, tehát akkor kell tovább vizsgálni a tervezett projektet. Ha van kedvezőbb alternatíva, akkor afelé kell elindulni, a projektet alapjaiban át kell tervezni.

Javasoljuk módosítani:

Ha van ilyen alternatíva › a VKI-célkitűzés nem módosítható, a terv nem megvalósítható.

Nem utolsó sorban azt tartjuk nagyon jelentősnek, hogy a 4.7 elemzések megfelelő végrehajtására szóló VGT2 dokumentumok szigorúan a VKI követelményeit helyezzék előtérbe, és kiemelten hívják fel az olvasók figyelmét arra, hogy állapotromláshoz vezető terepi munkát nagyon szigorú feltételekkel lehet engedélyezni és kivitelezni. Véleményünk szerint a közzétett VGT2 anyag 7-es fejezetében és mellékleteiben ezek a pontok nem szerepelnek kellő hangsúllyal. Kérjük az útmutató átdolgozását.

- VKI 4.7 cikkely előírja, hogy az árvízvédelmi (belvízvédelmi) célú új fejlesztés akkor engedélyezhető, ha igazolható, hogy a cél más módon csak aránytalan költségek mellett érhető el.

A VGT2 és az ÁKKT összehangolásáról tartott fórumon hangzott el a következő konzultációs kérdés: Egyetért-e azzal, hogy jó ökológiai állapot elérését akadályozó új árvízvédelmi célú fejlesztések (egyes ÁKK intézkedések) engedélyezhetők a VKI 4.7 cikkely szerinti hatásvizsgálat (SKV keretében) elvégzése után?

Válaszunk: Csak akkor, ha a 4.7 cikkely szerinti vizsgálatot megfelelően végzik el (ld. korábbi pontban kifejtett javaslatunkat), és az abból következő módosításokat a vizsgált program/stratégia szintjén megteszik. Továbbá, nem csak a program/stratégia szinten felelnek meg az iránymutatásnak, hanem ezeket az egyes projektekre nézve is betartják. (ld. Weser).

- A mentességek alkalmazásával kapcsolatban is szeretnénk emlékeztetni az EU Bizottság VGT1-hez fűzött értékelésében megfogalmazott elvárásaira ("A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek első ciklusában nagy számú mentességet alkalmaztak. Noha a VKI rendelkezik mentességekről, ezek jogos alkalmazásához konkrét feltételeknek kell teljesülniük. A mentességek alkalmazásának átláthatóbbnak kell lennie, és a mentességek okait egyértelműen meg kell határozni a tervekben. Az ebben az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervben alkalmazott mentességek nagy száma aggodalomra ad okot. Magyarországnak meg kell tennie minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a mentességek számát a következő ciklusra lecsökkentse, beleértve a jellemzési folyamat, a monitoringhálózatok és az állapotértékelési módszerek szükséges javítását, valamint a bizonytalanság mértékének jelentős csökkentését.")

4. TERHELÉSTÍPUSOK, VGT2 INTÉZKEDÉSEK, MONITORING

- A VGT1 megvalósításának elindulását bemutató 8.1.6 fejezetet és 8.2 mellékletét nagyon informatív lenne kiegészíteni egy olyan táblázattal, hogy az adott projektek mely víztestekre voltak hatással. Ebből azután levezethető egy olyan táblázat is, hogy mely víztestet milyen intézkedés érintett a VGT1 időszak alatt. Az N1 (nem VKI célkitűzést végrehajtó) intézkedések feltüntetése is hasznos lenne, ha megoldható.

- A 8.6 fejezetben a rendelkezésre álló forrásokat mutatják be. Itt táblázatos formában szerepel, hogy a különböző operatív programok mely intézkedései kapcsolódnak a VKI-hoz illetve a vízgazdálkodáshoz. Ezekből a táblázatokból nem derül ki, hogy konkrétan melyik VGT2 intézkedést szolgálják az itt bemutatott OP prioritások és projektek. Javasoljuk, hogy a táblázatokban mutassák be ezt az összefüggést.

A 8.2.1. fejezet szerint a VGT2-ben lévő intézkedések hatékonyságát indikátorokkal kell igazolni, egy bonyolult folyamat során. Ehhez képest a 8.6 fejezetben az operatív programok prioritásainak igazolását nem tartjuk helyesnek ilyen leegyszerűsített formában igazolni. Hiányoljuk innen azoknak az indikátoroknak és peremfeltételeknek a rögzítését, amelyek a tervezett KEHOP projektek végrehajtásakor beépítendőek és számon kérhetőek lesznek. Ötletek indikátorokra azokhoz a KEHOP pályázati kiírásokhoz, amelyek a VKI szerinti állapot javítására hivatkoznak: például melyik víztesteken mennyi és melyik minősítő elem értéke fog legalább egy osztályzatot javulni a projekt következtében. Vagy például hány km-en fog a víztestek hidromorfológiai állapota a természetes referencia-állapothoz hasonló állapotba kerülni, ezáltal legalább egy osztályzattal javulni. Vagy például ha vízhiány miatt leromlott állapotú védett (Natura 2000) területet érint a víztest, akkor hány hektáron fog az ökoszisztéma állapota javulni, és az ökológiai vízigény biztosítása mennyivel lesz jobb a projekt eredményeképpen.

- 8.2.2 fejezet - a terheléstípusok között nem szerepel:

  -- vízátvezetés mentett oldalon lévő területekről, belvízelvezetés. Ez azért jelentős terhelés, mert egyenlő a terület kiszárításával. Javasoljuk a vízkivételek és átvezetések (3-as) típushoz besorolni;

  -- medermélyülés, amit nevezhetünk rejtett terhelésnek, vagy több eredőből összeálló terhelésnek - A 4.1 morfológiai típusnál javasoljuk megemlíteni;

  -- a hordalékhiány is jelentős terhelés, vagy probléma a jó ökológiai állapotra nézve.

Szintén 4.1. morfológiai típusú terheléshez;

  -- az egyéb terheléstípus pontot (5-ös pont) javasoljuk kiegészíteni a hullámtér folyamatos feltöltődésével. Javasoljuk, hogy a hullámtér feltöltődése és a medermélyülés közti összefüggésre mutasson rá a magyarázat;

- 8.2.3 fejezet, 369. oldal: a kötelező alapintézkedések között nem intézkedések, hanem irányelvek szerepelnek. Ezek nagyon tág keretet adnak, ennél konkrétabb intézkedések megnevezését szeretnénk látni ennél a felsorolásnál, hiszen ezeknek a 8-10 táblázatba lévő intézkedési célok elérését kell szolgálniuk. Miért nincsenek az alapintézkedéseknél is olyan konkrétumok mint a további alapintézkedéseknél és a kiegészítő intézkedéseknél?

A fejezet végén a VGT1 és a VGT2 intézkedések összehasonlítása nehezen átlátható és bonyolult, egyszerűbb megfogalmazást javaslunk, vagy táblázatos ábrázolást.

- 8.2.4.3 fejezet - az itt felsorolt intézkedések mind nagyon jók, alkalmazásukat mindenhol tudjuk javasolni, de finanszírozásuk véleményünk szerint sajnos kérdőjeles. A 8.2.4.3 fejezetben és a többi intézkedési típusnál is javasoljuk, hogy terheléstípusok és az intézkedési típusok közti összefüggésekre jobban világítsanak rá. Elfogadjuk, hogy vannak olyan intézkedések, melyek a 8.2.4.1 - 8.2.4.4. fejezetekben egyenként bemutatott terheléstípusokra adnak válaszokat, de vannak olyanok is, melyek több terhelés típusra megoldással szolgálnak.

- Az átfogó intézkedések körébe tartozó kutatás és fejlesztés fejezet (8.1.1.6) csak a vízgazdálkodás és hidrológia témakörében fogalmaz meg - egyébként támogatandó - javaslatokat. Ugyanakkor folyamatosan gátló tényezőként merül a tervezés és megvalósítás során az ökológiai adatok, például a védett területek jó állapotával és az ökológiai vízigénnyel kapcsolatos elvárások, élőhely-térképek, jó környezeti állapot nyújtotta előnyöket feltáró tanulmányok teljes körűségének a hiánya. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a VGT2 hívja fel a figyelmet, hogy a VKI végrehajtásához az ökológiai kutatások fejlesztésére, jobb finanszírozására, stb. is égető szükség van.

- Kérjük az átfogó intézkedések közt kiemelten felhívni a figyelmet, hogy a VKI végrehajtásához a környezetvédelmi és vízügyi mellett stabil természetvédelmi intézményrendszerre (természetvédelmi hatóságokra, nemzeti park igazgatóságokra) van szükség. Ezek gyengítése esetén nem tudják ellátni a helyes vízgazdálkodáshoz kötődő feladataikat, ami végső esetben az ex-ante feltételeknek való megfelelés hiányát és uniós támogatások befagyasztását eredményezheti. Éppen ezért a természetvédelmi intézményrendszer jelentős fejlesztésére, és a VKI végrehajtásába történő folyamatos és érdemi bevonására van szükség. Javasoljuk továbbá a természetvédelmi és agrár-környezetgazdálkodási szaktanácsadói hálózat fejlesztését, kapacitásbővítését, naprakész ismeretanyag és megfelelő finanszírozás biztosítását, a területhasználatokat érintő intézkedések végrehajtásának segítésére.

Ugyancsak az intézményrendszer szükséges reformjához tartozó észrevétel, hogy a Vízgazdálkodási Tanácsok működése kiüresedni látszik. Sem a területi VT-k, sem a részvízgyűjtő VT-k nem töltik be társadalmi koordinációs szerepüket, nem jelennek meg az érintett csoportok érdekei, nincs egyeztetés. A tanácsok jogköre is lecsökkent, véleményüknek, állásfoglalásuknak nincs súlya.

- A 8.4-es táblázatban helyes intézkedéseket párosítottak a terhelés típusokhoz, viszont abban van hiányosság, hogy nemcsak a védett természeti területeken van szükség az ökológiai szempontok figyelembe vételére és az ökológiai értelemben minimális vízigény biztosítására. Az árvizek szempontjából mentesített oldalon lévő, egykor vízzel járt területeken mindenhol terhelést jelent a víz hiánya, ami a folyószabályozások eredménye. Ezek a vízvisszatartásra, extenzív mezőgazdasági termelésre, állattartásra, stb. alkalmas területek jelenleg elzártak a víztől, és a helytelen (víz levezetését igénylő) területhasználat miatt a száraz évek jelentős részében lehetőségük sincs vízhez jutni. Emiatt a mentett oldali területek országszerte szárazodnak, a természetes növénytakaró pusztul, a mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlanná válik a táj.

- A kiegészítő intézkedések között találhatóak az alábbiak: '6.5.3 A parti növényzet állapotának javítása az árvízvédelmi funkcióval összehangolva; 6.8.3 Növényzónák részleges rehabilitációja, fenntartás (növényirtás) jó gyakorlat szerint.' Javasoljuk, hogy a parti növényzet esetében tegyenek különbséget az őshonos és az invazív növénytakaró között. A vízzel járt területek és hullámterek jó természetességű állapotához hozzátartozik, hogy őshonos növénytakaró és jó állapotú élőhelyek borítják. Ezekre szükség van a parti sávban, növényirtás ezek esetében nem jöhet szóba. Ellenben az invazív növényfajok távoltartására a jó természetességi állapot fenntartása érdekében is szükség van, támogatjuk azokat az intézkedéseket, melyek ezek eltávolítását vagy távoltartását segítik.

5. A DUNA ÉS A DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VITAANYAGÁBÓL IDÉZETT, AZ ORSZÁGOS VITAANYAGHOZ KAPCSOLÓDÓ JAVASLATOK
(az idézetek fejezetei és a mellékletek számozása az érintett részvízgyűjtő vitaanyagához tartozó hivatkozás)

DUNA

- A Duna részvízgyűjtőn a jelentős vízfolyások között a 'Duna Sió-torkolat és országhatár közti szakasza' a táblázat szerint még vizsgálat tárgyát képezi. Azt javasoljuk, hogy ez a víztest ne kapjon erősen módosított minősítést. Az elmúlt években sok mellékágat és fokot helyreállítottak ezen a folyószakaszon, és vízellátásuk javult. A Budapest és Belgrád közti Dunán ez az egyik legjobb állapotú szakasz, viszonylag széles ártérrel, és gazdag vizesélőhelyekkel. Ha ezt a szakaszt erősen módosított állapotba sorolják, akkor mindenképp jelezni kell, hogy a jelentős méretű víztesten jó állapotú folyószakaszok, holtágak, mellékágak és fokok vannak, melyek vízellátását a jövőben is biztosítani kell.

- A Duna részvízgyűjtő vitaanyagban és az országos vitaanyagban a kiegészítő intézkedések között találhatóak az alábbiak: '6.5.3 A parti növényzet állapotának javítása az árvízvédelmi funkcióval összehangolva; 6.8.3 Növényzónák részleges rehabilitációja, fenntartás (növényirtás) jó gyakorlat szerint.' Javasoljuk, hogy a parti növényzet esetében tegyenek különbséget az őshonos és az invazív növénytakaró között. A vízzel járt területek és hullámterek jó természetességű állapotához hozzátartozik, hogy őshonos növénytakaró és jó állapotú élőhelyek borítják. Ezekre szükség van a parti sávban, növényirtás ezek esetében nem jöhet szóba. Ellenben az invazív növényfajok távoltartására a jó természetességi állapot fenntartása érdekében is szükség van, támogatjuk azokat az intézkedéseket, melyek ezek eltávolítását vagy távoltartását segítik.

DRÁVA

- Az 1.1 mellékletben a Dráva természetes besorolást kapott. Ezt a besorolást helyesnek tartjuk, és örülünk, hogy változott a VGT1-hez képest. A kanyargós, zátonyokkal, kövezés nélküli partoldalakkal, mellékág-rendszerekkel jellemezhető folyószakasz Magyarország leginkább változatos, és legkevésbé szabályozott folyószakaszai közé tartozik. A horvátországi vízerőmű miatt naponta változó vízállás és a hordalékhiány miatt süllyedő meder ellenére ez a folyószakasz természetesnek, szinte szabályozatlannak tekinthető, és a jellemzően jó ökológiai állapotú.

- Szintén van javaslatunk Dráva részvízgyűjtőn a Dombó-alsó és Dombó-felső víztestekre, melyek mesterséges víztestként szerepelnek az 1-1 mellékletben. A Dombó-csatorna valóban mesterségesen ásott mederben folyik, de a mellékletből az nem látszik, hogy a Dráva magyar oldalának legértékesebb láperdőjében van. A Dombó-csatornát ezért a hozzá szorosan kapcsolódó láperdővel érdemes megvizsgálni. Ezt figyelembe véve a Dombó víztest besorolása során javaslatunk szerint emiatt ne mesterséges kategóriába essen.

- Véleményünk szerint a Kerka-patak víztest nem sorolható erősen módosított kategóriába. A Kerkán lévő keresztirányú műtárgy ellenére a Kerka-patak változatos partszakaszokkal, értékes élőhelyekkel kísért vízfolyás. Sok helyen Magyarországon ritka rovarok élnek a partjai mellett. Emiatt a besorolás újraértékelését javasoljuk.

- A Mura erősen módosított állapotát javasoljuk felülvizsgálni. A Drávához hasonlóan jó állapotú vízfolyás, mely a parti kövezések és sarkantyúk ellenére változatos hidromorfológiával rendelkezik, és dinamikus folyó. Keresztirányú műtárgy ismereteink szerint nincs a folyó Magyarországi szakaszán, az 3-9 mellékletben ezt a cellát javítani szükséges. Az 1-3 mellékletben nincs bejelölve egyetlen a Murát érő terheléstípus sem, ezért nem derül ki az anyagból, hogy mi alapján került erősen módosított státuszba. A Mura természetes besorolását javasoljuk.

- Az 1.4.3-as fejezet, 47. oldalán olvasható: "A Dráva részvízgyűjtőn a kijelölt víztesteknek csak 37%-a (40 db) természetes vízfolyás vagy állóvíz, mesterséges kategóriába 6% (7 db) sorolandó, míg a természetes eredetű víztestek közül erősen módosított 62 db (57%) víztest (1-11. ábra). A VGT1 tervezési időszaka óta 82 %-kal nőtt az erősen módosított víztestek aránya." - Az előző bekezdésben írtak alapján javasoljuk, hogy ezt a besorolást értékeljék újra. Nem értjük, hogy mi az oka ennek a jelentős változásnak az arányszámokban. Milyen jellegű vízfolyások kerültek át ebbe a kategóriába? Melyik minősítési paraméter miatt sorolták át őket?

- A 6.5.1 fejezetben a Dráván bemutatott vízgazdálkodási problémák és okaik között örülünk, hogy a Jelentős Vízgazdálkodási Problémák dokumentumhoz képest a medermélyülés nagyobb hangsúllyal jelenik meg. A fejezetet javasoljuk kiegészíteni: a medersüllyedés okai között ne csak a vízerőművek szerepeljenek, hanem a szabályozás és a korábbi évtizedek kavicskitermelései is. Ezeknek a csúcsrajáratott vízerőműveken kívül jelentős hatásuk van a medermélyülésre. Örülünk, hogy a Dráván kijelölt hajóút felülvizsgálata szerepel ebben a fejezetben. Ennek fenntartása valóban olyan kötelezettség, mely jelentős feladatokkal jár, de a hajóút igénybevételére gyakorlatilag nincs igény. Más intézkedési javaslatokhoz hasonlóan ez a javaslat is akkor hoz eredményt, ha nemcsak ebben az anyagban jelenik meg, hanem továbbítják a hajóút kijelöléséért felelős döntéshozók felé.

- Szintén a 6.5.1 fejezetben a jelentős problémák és okaik között javasoljuk megemlíteni az árvízvédelmi indokkal a múltban zajló beavatkozásokat. Jelentős problémának látjuk, hogy a Dráva Barcs alatti szakaszán voltak olyan töltésmagasítások, melyek az ökológiai állapot javulásához nem járulnak hozzá. Az Alsó- és Felső-Dráva víztesten a magas vízállások esetén egyaránt vízmegtartásra lenne fontos törekedni. Újra kell értékelni az árvízi kockázatokat (amire a 2015-ben párhuzamosan zajló tervezés lehetőséget ad), és ahol a természeti és társadalmi feltételek adottak, ott az árhullámok levezetése helyett azok visszatartását kell alkalmazni.

Jelentős vízgazdálkodási probléma továbbá, hogy az árvíz és a belvíz elleni védekezés miatt a Dráva menti területek, elsősorban az Ormánság vízellátása nem javítható (erre a problémára rámutat az SEE River projekt keretében készült Ágazatok közötti megállapodás is). A vizek megtartása helyett a vízelvezetés volt hosszú évtizedekig a feladat, ami aszályos időszakokban a vízhiányra nem ad megoldást. Ez a helyzet akkor javulhat, ha a nagy folyóknak és a kisvízfolyásoknak egyaránt több teret biztosítunk, a szűk parti sáv helyett fenntartjuk azt a hullámteret, ahol a vízfolyás aktívan tudja alakítani környezetét, és a vízpartok közelében az intenzív mezőgazdasági termelés helyett az extenzív művelési formák kerülnek előtérbe. A Dráván jelenleg az átlagos árhullámok a hullámteret elöntik, de az átlagos vízállások esetén a hullámtér szárazon van. Megszűnik a kapcsolat a folyó és hullámtere között, a folyó és környezetének állapota minden szempontból romlik.

Gruber Tamás
Kerpely Klára
WWF Magyarország
Budapest, 2015.08.18.

vissza az elejére  
Javaslat a VGT intézkedési programjának kiegészítésére a Balaton kotrásának témakörével
Nők a Balatonért Egyesület
==>

I. A kotrás a VGT-2 tervezetében

A Balaton részvízgyűjtő tervében az állóvizek kotrása háromszor fordul elő.

1.   A 109. oldalon:

"A növényzet és hordalék eltávolításának aránya a részvízgyűjtőn viszonylag alacsony volt; 2010 és 2014 között összesen 6 vízfolyás víztest volt kotrással érintett."

A mondat tükrözi, hogy a VGT-1 időszakában nem folyt kotrás a Balatonban.

2.   A 200. oldalon, a Jelentős vízgazdálkodási kérdések táblázatában (6.16. táblázat) a kotrás jelentős terhelésként szerepel:

TABLE1

3.   A 258. oldalon a terhelés típusok táblázatában (8.9. táblázat), a 4.1 Vonalvezetés/mederforma/ parti sáv/ morfológiai módosítása kategóriában:

TABLE2

Összefoglalóan: A kotrás a rekreációs célú állóvizek terheléseként jelenik csak meg a VGT-2 tervezetében. A kotrás, mint korábbi szennyezés káros következményeit ökológiai céllal megszüntető tevékenység nem szerepel a tervezetben.

II. Javaslat a VGT-2 kiegészítésére

A Balaton jelenlegi jó vízminőségének néhány év alatt történt helyreállításában a Keszthelyi medence ökológiai célú kotrása fontos beavatkozás volt. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi jó állapot fenntartásában szükség van, vagy a közeljövőben szükség lesz a 2003-ban félbehagyott lepelkotrás folytatására. Feltételezhető, hogy a téma kimaradásának a pénzügyi kilátástalanság az oka. De, amire mindenképpen szükség van, az a Keszthelyi medencében legalább a lepelkotrás ütemezésére vonatkozó kutatások, terepi vizsgálatok mielőbbi megkezdése. E - csekély költségvonzatú - fontos tevékenység a Balaton jó vízminősége hosszú távon történő megőrzésének egyik záloga.

A Balaton ökológiai célú kotrását a VGT-2 intézkedései közé a 8.9. táblázat - jelenleg kihúzott - "2.5 Felhagyott szennyezett területek" kódszámú sorának visszavételével lehetne beépíteni.

A műszaki megoldás koncepciója tanulmányozható a Geosan környezetvédelmi kft. és a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. közösen kidolgozott tanulmányában: A balatoni meder rehabilitáció, valamint a természetvédelmi, hulladékgazdálkodási és a talajerő utánpótlási feladatok összekapcsolása.

Javaslatunk alátámasztásaként hivatkozunk Papp Ferenc Zsuzsanna és az algák avagy a Keszthelyi medence vízminőségvédelmi kotrása címmel 2004-ben elhangzott előadására, illetve a helyi véleményeket is tükröző újságcikkekből készült válogatásra.

Balatonföldvár, 2015. augusztus 18.

Összeállította: a NABE vgt-munkacsoportja (Hajósy Adrienne, Piliszky Zsuzsa, Szauer Rózsa)

vissza az elejére  
Civil szervezetek értékelése
a 'Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2015 Vitaanyag' című dokumentumról
==>

Tisztelt Kollégák!

Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében a zöld civil szervezetek Vízgyűjtő-gazdálkodási munkacsoportot hoztak létre. Ebben a dokumentumban küldjük el a közzétett anyagról a munkacsoport véleményét. Kérjük, hogy a vitaanyag frissített változatának elkészítése során használják fel az itt küldött javaslatokat.

- A júniusban közzétett vitaanyag kapcsán észrevételünk, hogy a rendkívül hosszú és részletes dokumentáció átnézésére kevés idő állt rendelkezésre. A közzétett anyagok és mellékleteik véleményünk szerint a témával kevéssé foglalkozók számára nehezen áttekinthetőek, ami megnehezíti az érintettek részvételét a véleményezési folyamatban. Problémát jelent, hogy a társadalom véleményének a megismerésére és becsatornázására a tervezésbe a felelős nemzeti hatóság nem biztosít elegendő időt és erőforrást a tervezők számára. A VKI-ban előírt hat hónapos időszak a valóságban nem áll rendelkezésre a véleményezésre, hiszen ez alatt az idő alatt készül el maga a vitaanyag és a terv is. A rövid idő alatt, emiatt széleskörű tájékoztatás nélkül lebonyolított társadalmasítás nem teszi lehetővé a vélemények érdemi megfogalmazását és azok felhasználását.

- Észrevételünk szerint a vitaanyagban kevés információ kapható a VGT2 várható végrehajtásáról, és kevés az adat a VGT2-ben javasolt intézkedések végrehajtásának finanszírozásáról.

- Hiányoljuk, hogy nincs leírás arról, hogy a konfliktusos témákat (például árvízvédelem, nem megfelelő területhasználat és gazdálkodási mód a vízpartok mellett, infrastrukturális beruházások tervei) milyen módszerrel igyekeznek orvosolni/kezelni a tervezők, nem a 2015 év vége utáni végrehajtás, hanem 2015 év végéig tartó tervezés és egyeztetés során.

- A víztest szemléletű tervezés alapja a víztest minősítése, amely terepi munkákon és monitoring-adatokon nyugszik. A tervezet a mérőhelyek ismertetését táblázatba foglalva tartalmazza. Ebben azonban nincs utalás se az elvégzett mérésekre, se a mérőhelyhez tartozó adatokra. A hivatkozott az OKIR adatbázisban nem mérési adat, hanem éves átlag található. Bizonyára ez a szám is tükröz információt, de nem helyettesíti a VKI minősítést megalapozó monitoring-adatokat. Emiatt javasolható a VGT mérőhely-táblázatának legalább a minősítésben szerepet játszó adatok számával történő kiegészítése. Javasoljuk, hogy amennyiben az OKIR adatbázis felépítése nem alkalmas a VKI szerinti monitoring adatbázis közzétételére, a VGT tervezet egészüljön ki egy, a VKI monitoring adatokat tartalmazó melléklettel.

- A VGT2 lehetőség a jelenlegi iparszerű vízgazdálkodási koncepció és gyakorlat hatékonyabb, rendszerszerűbb módosítására. Ennek megfelelően a jelenlegi változatból hiányzik annak kimondása, hogy a jelenlegi koncepció és gyakorlat számos rendszerszerű hibája mostanra egyértelművé vált, ezért át kell térni a természetszerű víz- és tájhasználatokra. Az értékrendi reform elmaradása miatt a VGT 2 nem tálalja elegendő határozottsággal az új tájhasználati megoldásokat, amik meg tudnák oldani a jelenlegi rendszerben megoldhatatlan jelentős vízgazdálkodási problémákat.

A legnagyobb területre kiterjedő példa, hogy nincs kimondva a Tiszai-alföldön a relatív többletvizek helytelen értelmezése, emiatt szakmailag hiányzik a megoldás: az árvizek oldalirányú kivezetése és a táji vízvisszatartás, vagyis az ártéri tájgazdálkodás.

- Jónak tartjuk a hidromorfológiai állapot javítására a 8.2.4.3 fejezetben bemutatott intézkedéseket, ezek végrehajtásával a vizek gyenge állapotát, vagy potenciálját okozó problémák gyökerét lehet kezelni. Nem derül ki azonban a terv mellékleteiből sem, valamint a részvízgyűjtőkre vonatkozó tervekből sem, hogy melyik víztesteken mely intézkedéseket javasolja a terv alkalmazni. Enélkül a terv nem fog a végrehajtást tartalmazó projekteket generálni.

Az intézkedések hiányosságainak fontos példájaként hivatkozunk arra, hogy a Balaton részvízgyűjtő tervében a kotrás a rekreációs célú állóvizek terheléseként jelenik csak meg, mint korábbi szennyezés káros következményeit ökológiai céllal megszüntető tevékenység nem. A Balaton jelenlegi jó vízminőségének néhány év alatt történt helyreállításában a Keszthelyi medence ökológiai célú kotrása fontos beavatkozás volt. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi jó állapot fenntartásában szükség van, vagy a közeljövőben szükség lesz a 2003-ban félbehagyott lepelkotrás folytatására. Feltételezhető, hogy a téma kimaradásának a pénzügyi kilátástalanság az oka. De, amire mindenképpen szükség van, az a Keszthelyi medencében legalább a lepelkotrás ütemezésére vonatkozó kutatások, terepi vizsgálatok mielőbbi megkezdése. E - csekély költségvonzatú - fontos tevékenység a Balaton jó vízminősége hosszú távon történő megőrzésének egyik záloga. A Balaton ökológiai célú kotrását, illetve legalább ennek megalapozó vizsgálatait a VGT-2 intézkedései közé a 8.9. táblázat - jelenleg kihúzott - "2.5 Felhagyott szennyezett területek" kódszámú sorának visszavételével lehetne beépíteni.

- Javasoljuk felhívni az EU-s források elosztásáért felelős szervek figyelmét, hogy a VGT1, illetve a VGT2 hatálya folyamatos, nem szűnik meg a felülvizsgálat elindulásával. Ebből következően a VGT2 2020-ig - finanszírozás hiányában - meg nem valósuló intézkedéseire a forrásokat az elsők közt kell a 2021-2027 költségvetési időszakra betervezni. Továbbá hangsúlyozni szükséges, hogy 2027 utáni derogációra nincs lehetőség, a célok el nem érése esetén szankciókra lehet számítani.

Bár a 2014-2020 időszak operatív programjainak kialakítása és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata párhuzamosan történt, a KEHOP fejlesztési keretének felosztásáról napjainkra már kormányhatározat rendelkezik. Ezért célszerű lenne az intézkedési programban tételesen ismertetni, hogy melyek a ciklusban bizonyosan megvalósítható beavatkozások, és melyek kerülnek hátrányba, a forrás jelenlegi bizonytalansága miatt. Megjegyezzük, hogy az intézkedéseknek ez a vonatkozása a társadalmasítás során fölmerült kulcskérdések egyike.

- 3.3.2 fejezet a Hosszirányú beavatkozások: A fejezet nem hangsúlyozza elég jól, hogy a folyószabályozás, az árvízvédelem, a szabályozott mederforma és a helytelen területhasználat idézi elő döntő mértékben vízfolyásaink rossz, vagy gyenge állapotát és ez okozza az egyre újabb problémákat okozó gyakorlatokat (nincs lehetőség vízvisszatartásra, az árvízvédelem minden más szempontot megelőz, belvíz és aszály akár egymást követő néhány hét alatt gondot okoz) a vízgyűjtő-gazdálkodásban. A fejezet ír arról, hogy a parti sávokat is érinti a folyószabályozás, és ez közvetlen hatással van a vizek állapotára, de tágabb értelemben nem szól a szabályozás káros hatásairól.

Ezért ennek a fejezetnek javasoljuk az átdolgozását: szerepeljen benne az a megállapítás, hogy a műszaki beavatkozások nemcsak megváltoztatták a vízfolyások hidrológiai és morfológiai állapotát, hanem lerontották azt. Nem elég úgy fogalmazni, hogy a szabályozások következménye a talajok és a táj teljes átalakulása lett, a következmény a teljes leromlás, a megújulásra való lehetőségek megszűnése lett.

Helyesnek tartjuk, hogy a fejezet tartalmaz olyan következtetéseket, miszerint az árvízi védekezésben az egykori árterületek fenntartását, helyreállítását célzó beavatkozásokat prioritásként kell kezelni és alkalmazni.

- Az 1.4.3. fejezetben a mentességek esetében javaslatunk szerint sokkal alaposabb indoklás szükséges: Mi az a társadalmi igény, ami alapján a jelentős beavatkozás a víztesten továbbra is fenntartandó? A társadalmi igény kiszolgálása lehetséges-e úgy, hogy a víztest emiatt nem lesz erősen módosított? A társadalmi igény felülvizsgálata nem időszerű? Például, az a tény, hogy jelenleg a vízfolyás hosszú szakaszain kőszórásos partvédelem található akár évtizedekkel ezelőtti beavatkozások eredményeképpen, nem egyenlő azzal, hogy a kőszórás ma is szükséges, és nem lehetne eltávolítani. Természetesen az eltávolításnak költsége lenne, ahogy minden más állapotjavító intézkedésnek.

Korábbi terepi példák alapján elmondható, hogy sok korábbi hidromorfológiai beavatkozás esetében 1) megváltozott az a társadalmi igény, ami azt létrehozta, vagy 2) a technika fejlődésének köszönhetően (pl. számítógépes hidraulikai modellezés) ugyanaz az igény ma már a módosítás fenntartása nélkül is kielégíthető. Éppen ezért az erősen módosított víztesteket műszakilag és társadalmi szempontból is behatóbban szükséges megvizsgálni a státusz véglegesítése előtt. Ennek fontosságára az EU Bizottság is felhívta a figyelmet a VGT1-re vonatkozó értékelésében ("Az erősen módosított víztestek kijelölésének teljesítenie kell a 4. cikk (3) bekezdésében előírt összes követelményt. A hasznosításukra vagy a tágabb környezetre gyakorolt jelentős mértékben káros hatásoknak, valamint a környezet szempontjából jóval előnyösebb eszköz hiányának az értékelését konkrétan meg kell említeni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben. Erre a kijelölési folyamat átláthatóságának biztosításához van szükség.") Ha ezt a tervezés idő- és pénzbeli lehetőségei nem teszik lehetővé, akkor igazolás hiányában javasoljuk a víztest természetes besorolását, jelezve, hogy ha későbbi vizsgálatok a jelenlegi hidromorfológiai változások fenntartásának szükségét igazolják, akkor átkerülhet EM státuszba.

- Fontos megemlíteni a tervben, hogy az egészséges ökoszisztémák hozzájárulnak a jó vízminőséghez és általában a vizek jó állapotának a fenntartásához. Tehát egy-egy ökoszisztéma nem csupán vízigénnyel bír, hanem adott esetben akár nélkülözhetetlen szolgáltatásokat is nyújt a vizeket használó emberiségnek.

- Az intézkedések és társadalmasításuk folyamatában alapvető az "ökológiai vízigény". A fogalom definíciószintű meghatározásával kapcsolatos bizonytalanságoknak nagy irodalma van. Célszerű lenne, ha a terv kiegészülne legalább egy "munka-definícióval", a használt ökológiai vízigény fogalmának pontosítására.

- A 3.3.2 fejezet az árvízkockázat-kezelési intézkedésekről a valós helyzetnél idealizáltabb képet mutat be, mintegy vázolja a jövőre nézve kedvező irányt. Jelenleg azonban az árvízi és belvízi védekezés terén még nem elterjedtek azok a folyóknak teret biztosító, vízvisszatartáson és földhasználat-váltáson alapuló megoldások, amelyeket itt említenek. Javasoljuk a reális helyzet bemutatását, és ennek elválasztását a mostani helyzettől. Ugyanakkor az ország kiszárításától eltérített, a víz visszatartásán, a táji vízkivezetésen és -megtartáson alapuló, kívánatos jövőképének a felvázolása is fontos feladata a VGT2-nek.

2015.08.31.

WWF Magyarország, Gruber Tamás, Kerpely Klára

Nők a Balatonért Egyesület, Hajósy Adrienne, Vassné Piliszky Zsuzsa

Reflex Környezetvédő Egyesület, Lajtmann József

Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány, Nagy Péter

Magosfa Alapítvány, Juhász Adrienn Lilla

Pécsi Zöld Kör, Pánovics Attila

Szövetség az Élő Tiszáért, Balogh Péter

Holocén Egyesület, Győr

vissza az elejére  
Kiegészítés "A WWF értékelése 'Vízgyűjtő-gazdálkodási terv, 2015 Vitaanyag' című dokumentumról" anyagához
WWF Magyarország Alapítvány
==>

A "8.1 Intézkedési program végrehajtásának értékelése, szabályozási javaslatok" című fejezet "8.1.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések" alfejezetében a "b) A VGT2 időszakára javasolt szabályozási irányok az eddigi tapasztalatok alapján" alcímek alatt szinte minden alfejezetben előfordul az alábbi intézkedés (szabályozási javaslat), további magyarázat nélkül:

  A VGT-vel összehangolt Nagyvízi Mederkezelési Tervek és az Árvíz Kockázati Terv készítése és e szerinti tervezés, beavatkozások végrehajtása szükséges.

Ez a megfogalmazás így félrevezető, mert azt sugallja, hogy a Nagyvízi Mederkezelési Tervek és az Árvíz Kockázati Terv VGT-intézkedés. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy a fenti két tervtípus más céllal készül, és számos jelentős kockázatot hordoz az érintett víztestek jó állapotára nézve. Ezért ezek készítése és végrehajtása nem tekinthető VGT-intézkedésnek, akkor sem, ha elvben a VGT-vel összehangolva készülnek el (a valóságban azonban a VGT-nek eddig nem volt érdemi ráhatása a tartalmukra). Éppen ezért javasoljuk, hogy a szabályozási javaslatok közt 1) a megfogalmazásban az jelenjen meg, hogy a más célból készülő Nagyvízi Mederkezelési és az Árvíz Kockázati Terveket a VGT szempontokkal feltétlenül össze kell hangolni, és amennyiben szükséges, e szempontok alapján módosítani kell; 2) konkrétan szerepeljenek a Nagyvízi Mederkezelési és az Árvíz Kockázati Tervekre alkalmazandó alapelvek, elvárások, továbbá az azokba beépítendő VGT-célokat szolgáló szabályozási javaslatok;

2015.09.02.

Kerpely Klára
Gruber Tamás
WWF Magyarország

vissza az elejére  
Javaslat a VGT2 országos tervének kiegészítésére az ökológiai vízigény gyakorlati definíciójával
Nők a Balatonért Egyesület
==>

Címzett: Tahy Ágnes - ökológiai vízigény
Feladó: Hajósy Adrienne Másolat: Gruber Tamás, Kerpely Klára Dátum:2015. december 10., csütörtök, 15:44:10

Kedves Ági!

Mindenekelőtt köszönöm a balatoni nők nevében a keszthelyi iszapügy figyelembevételét a 2. balatoni tervezetben. A mai BFT ülésen már az is elhangzott, hogy esetleg a kotrás beleférhet (talán) a kormányhatározatban egyelőre csak címként szereplő, "A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával, 35 milliárd Ft, KEHOP 1" sorba.

Azt szeretnénk, ha a VGT-2 használható alapanyag lenne a következő hat év fejlesztései során a beruházások szorgalmazói és ellenzői számára egyaránt. Ehhez hozzátartozik az alapvető fogalmak egyértelmű meghatározottsága, hogy ne fölösleges szemantikai vitákra fecsérlődjön el a lelkesedés és az idő.

************

A tervezet adós az "ökológiai vízigény" VGT-ben használatos definíciójával. Pontosabban, vannak erre vonatkozó szövegrészek, de az egyértelmű kijelentés hiányzik. Javasolom az országos terv 163. oldalán lévő szöveg kiegészítését két, erre vonatkozó mondattal.

A kiegészítés a szövegkörnyezettel együtt:

"Ezidáig az ökológiai vízmennyiség a vízfolyásoknak csak egy szűk körére került a biológiai szempontok alapján meghatározásra. Az élővilág fennmaradásához kisvízi körülmények között szükséges lefolyásértékként jelen tervben az ökológiai kisvíznek nevezett és a természetes vízjárási körülmények esetén kialakuló minimális mederbeli vízhozamot tekintjük, abból kiindulva, hogy természetes vízjárási körülmények esetén létrejön az összhang az adott helyen stabilizálódó ökoszisztémák és az élőhelyi adottságok között, ez utóbbiak körébe beleértve a hidrológiai és medermorfológiai feltételeket is."

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben az ökológiai kisvíz egyben a felszíni víz által fenntartott ökoszisztéma ökológiai vízigényének gyakorlati definíciója. Számértékeit az 1-1 melléklet tartalmazza.

"A vízjárás alakulása természetes körülmények között is előidéz kedvezőtlen, esetleg a vízi ökoszisztémákra nézve végzetes körülményeket, amelyek szabályozólag hatnak azok életterének határaira. Más oldalról, az adott helyen olyan vízi ökoszisztémák fennmaradására lehet számítani, amelyek alkalmazkodni képesek a víztér természeti adottságaiból következő, kisebb-nagyobb gyakorisággal bekövetkező és hosszabb vagy rövidebb ideig tartó kedvezőtlen állapotaihoz."

*************

Kérlek, hogy javaslatomat tekintsd a "szakmaközi" egyetértés és megértés elősegítéséhez fontos építőkőnek.

Szívélyes üdvözlettel: Adrienne

[Hajósy Adrienne, Nők a Balatonért Egyesület]

vissza az elejére  
Javaslatok a Balaton RVGT második vitaanyagához
Nők a Balatonért Egyesület
==>

Köszönjük, hogy a második vitaanyag intézkedési programjában kiemelték a Balaton-kutatás (és a Balaton-kutatók) döntés-előkészítésben játszott fontos szerepét, és beépítették a programba az iszap-témakörre vonatkozó javaslatunkat.

Azt szeretnénk, ha a VGT-2 jól használható alapanyag lenne a következő hat év fejlesztései során nemcsak a tervezőknek és a beruházóknak, hanem az érdeklődő állampolgároknak is. A cél, hogy a VGT-2 alapján mérlegelhessék, és megalapozottan támogathassák vagy pont fordítva, ellenezhessék a lakókörnyezetüket érő változások terveit. Mindezekért javaslataink az anyag jobb megismerhetőségére és megérthetőségére vonatkoznak.

Általános javaslatok

1. A Balaton terv még mindig sok általános szövegrészt tartalmaz. Kérjük, hogy szerkesszék át a szöveget olyan módon, hogy az országos tervben szereplő (és odavaló) megállapítások maradjanak ki belőle. Ahol mégis szükség van országos tervben szereplő megállapítás vagy adat közlésére, ott egyértelműen különítsék el az országos és a balatoni mondatokat.

Fokozottan áll ez a monitoringgal foglalkozó 4. fejezetre, ahol egyes bekezdésekről jelenleg eldönthetetlen, hogy az egész országról, vagy csak a Balaton vízgyűjtőről tartalmaznak-e információt.

2. Kérjük, hogy a VKI monitoring adatok közül legalább a közérdeklődésre számot tartó balatoni adatokat tegyék hozzáférhetővé. Az OKIR adatbázisban a Balaton vízminőségére vonatkozó legutolsó adat 2008-ból való, és a vízi élővilágra vonatkozó adatok nem szerepelnek benne. Holott a VKI legfőbb újdonsága, hogy az élővilág állapota alapján minősíti a víztesteket. 3. A Balaton nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is nagy jelentő-ségű víztest. Ezért elvárható lenne, hogy az operatív programok között a jelentőségének megfelelő arányban szerepeljen. A legfőbb veszély, hogy a vízminőség jó állapotának megőrzésén nincs elegen-dő hangsúly, akár a monitoringot, akár vízminőség megőrzésének költségfedezetét tekintjük. Emiatt történhet, hogy elnagyolt és könnyelmű (hatástanulmány nélküli) tervek alapján beavatkoznak a tó életébe (ilyen például a fenyvesi kikötőépítés), vagy nem esik kellő hangsúly az első intő jelekre (ilyen például a keszthelyi öblözet idei hínárosodása).

A tervezetben számos helyen olvashatók a jó vízminőség megőrzésére vonatkozó figyelmeztetések, ám sem az intézkedési programban, sem az eddig ismeretessé vált operatív programokban nem jelennek meg a megoldásra vonatkozó tervek.

Részletes észrevételek és javaslatok

7. oldal

"A gyorsan felmelegedő tó medencéje árkos vetődéssel keletkezett kb.15-20 ezer éve, tehát a tó fiatal negyedidőszaki képződmény."

A Balaton kialakulása közérdeklődésre tart számot a helyiek, a nyaralók és a turisták körében egyaránt. Megértik azt is, hogy nem lehet pontosan tudni. Ezért a - sajnálatos tévedést is tartalmazó - mondat helyett szakszerűbb szöveget javasolunk (egyetemi jegyzetből való):

A földtudomány még ma sem tekinti lezártnak a kérdést, hogy mikor és hogyan alakult ki a Balaton medencéje. A különböző kormeghatározások megítélésénél figyelembe veendő szempont, hogy a medence kialakulása és benne tó képződése nem feltétlenül egyidejű jelenségek. A balatoni medence fejlődéstörténetében tavas, mocsaras és sivatagi periódusok váltogatták egymást. A mai Balaton a pleisztocén - holocén határon alakult ki, mintegy 10-12 ezer évvel ezelőtt.

12. oldal

"A balatoni hajózás elsősorban idegenforgalmi célokat szolgál."

Az "elsősorban" szó elhagyását javasoljuk, mert a balatoni hajózás csak idegenforgalmi célokat szol-gál.

17. oldal

"A Balatonon jelentős szezonális személy- és komphajó forgalom van, de a további fejlődést akadályozza a turizmust és a szabadidő felhasználást szolgáló jacht kikötők kapacitásának elégtelensége. Komoly le-hetőséget jelenthet a magyar turizmus számára a vitorlásturizmus minőségének fejlesztése. Bővítésre még van lehetőség, ezt támasztja alá, hogy az EU tagországaiban lévő tavak átlagos terheltségét mutató statisztikai adat hektáronként 4 vitorlás hajó, a Balaton esetében ez a szám 0,5 hajó."

A mondatok elhagyását javasoljuk, két okból is. Egyrészt a 72. oldal harmadik bekezdésében az olvasható, hogy "A Balaton 43 parti településén 101 kikötő és mintegy 140 csónakkikötő üzemel.", ami elég tekintélyes szám. Továbbá nem ismeretes igényfelmérésről tanulmány, amely alátámasztaná a nagy számú kikötő kapacitásának elégtelenségét. Másrészt, egy tavon tartózkodó vitorlás hajók száma sokféle tényező függvénye, közülük a fajlagos vízfelület nagysága a legkevésbé releváns.

Maga a tervezet is többször foglalkozik a hajózás és a kikötőépítés kedvezőtlen következményeivel, ez szintén alátámasztja a mondatok elhagyását. Idézet a tervezet 90. oldaláról:

"A hajózás biztosítása az érintett víztestek (Balaton) különböző hidromorfológiai megváltoz(tat)ását okozhatják: a hajózóút előírt szélességének és mélységének elérése érdekében a medrek mesterséges kiala-kítására (pl. partbiztosítások), kimélyítésére, vagy a vízszint szabályozására lehet szükség, a meder rend-szeres kotrása, fenntartása és a kikötőknél a part kiépítése jelenthet ökológiai problémát. A természetes szakaszokon a mesterséges hullámverés mederalakító hatása és a sekély vizű parti sávban a szaporodá-si helyek rombolása (ivadék pusztítása) is jelentkezik. A vízminőség szempontjából a balesetekből származó szennyezéseket és magához a hajózáshoz köthető vízszennyezéseket, pl. a ballasztvíz, fenékvíz kiengedéséhez köthető szénhidrogén szennyezést emelhetjük ki."

60. oldal

"Az 50 ha-nál nagyobb tározók közül 6 található itt, jelenleg erősen módosított állóvíz víztestként. (A VGT1-ben, mikor a vízfolyások részének tekintettük a tározókat, ez a szám az erősen módosított vízfolyás víztestek számát növelte.)"

Ha a tározó nem része a vízfolyásnak, akkor a mesterséges víztestek közé kellene sorolni őket, mert emberi tevékenység hozta létre őket.

76. oldal

"A Balaton jellegzetes sekély tó, amely érzékenyen reagál - többek között - a vízháztartás alakulását befolyásoló hidrometeorológiai-tényezők változására. A tó vízháztartásában és ebből következően vízjárásában azok az időszakok teremtenek szélsőséges helyzetet, amikor egy-egy vízháztartási tényező tartó-san jelentős eltérést mutat az átlagtól.

A fenti problémát jól érzékelteti, hogy a tó vízszintcsökkenése 2000 és 2003 között olyanná vált, amelyre a mérések kezdete óta még nem volt példa, és a vízhiány az időszak végére már problémát okozott egyes emberi igények kielégítésében."

A fenti problémát jól érzékelteti,... kezdetű mondat elhagyását javasoljuk. Egyrészt az 1920-as évek elején voltak alacsonyabb vízszintek, másrészt az "egyes emberi igények" megfogalmazás túl általános, ezért meggyőző ereje kicsi. (Mik voltak a kielégítetlen emberi igények 2003-ban?)

78. oldal

"Habár funkcióját tekintve az ökológiai kisvíz lényegében megfelel a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. paragrafusában említett ökológiai vízkészletnek, attól érvényességét tekintve különbözik: az ökológiai kisvíz a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés céljaira került meghatározásra, éspedig elsősorban a vízi ökoszisztémák fennmaradását biztosító hidraulikai és hidrológiai adottságok, illetve korlátok felől kiin-dulva. Hasonlóképp nem tekinthető azonosnak az ökológiai kisvíz „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályok” című, 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben meghatározott mederben hagyandó vízhozammal sem, amely alapesetben - az ökoszisztémák igényeitől függetlenül - a mértékadó kisvízi vízkészlet kétharmadában veendő fel."

Javasoljuk, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben az ökológiai kisvíz egyben a felszíni víz által fenntartott ökoszisztéma ökológiai vízigényének gyakorlati definíciója legyen. Számértékeit az 1-1 melléklet tartalmazza.

154. oldal

Figyelmeztetés megoldatlan problémákra a tervezetben:

"A Balaton maga és hajdani sekélyvízű öblözetei, mint pl. az alegységhez tartozó Tapolcai- medence és Nagyberek már önmagukban is jelentős arányban képviselik a víztől függő védett természeti területeket és a változatos élőhelyeket. A Balaton élőhelyei közül jellemzően károsodottak a természetes eutróf tavak (3150), a kékperjés láprétek (6410) elnevezésű élőhelyek. A vizek állapotával összefüggő károsodás elsősorban a parti régió természetes növényzetének degradációja, visszaszorulása, fragmentálódása, a természetes flóra és fauna elszegényedése, a fajösszetétel megváltozása, a gyomosodás. Általában tehát a fajszám csökkenése, adventív és invazív, illetve zavarástűrő fajok előretörése, érzékeny őshonos állat- és növényfajok valamint élőhelyek visszaszorulása a jellemző.

Ezek a károsodások főleg a nem ökológiai szempontú vízszintszabályozásra, a tömegturizmusból eredő terhelésekre, a természetes part alacsony arányára, a mederben lévő nagyméretű mesterséges építmények (kikötők, kőszórások) nagy számára, a faunaidegen elemek jelenlétére és azok folyamatos telepítésére (tehát a nem ökológiai szemléletű hal- és nádgazdálkodásra), a bejárók nádas-fragmentáló hatására vezethetők vissza. E problémák kezelésében alig történt előrelépés."

Megjegyzések a 8. mellékletekhez

8-2 melléklet

Figyelmeztetés a mellékletben:

"A rendelkezésünkre álló információkból le tudjuk vonni a következtetést, hogy számos projekt valósult meg vagy van folyamatban a hidromorfológiai állapot javítására való hivatkozással.

Arra vonatkozóan, hogy ezek a fejlesztések milyen mértékű valós állapotjavulást okoztak, nem tudunk következtetést levonni.

Megállapítható, hogy az értékelés során a felmerülő nehézséget a vizek hidromorfológiai állapotában bekövetkező változás objektív és számszerűsíthető rendszerének hiánya jelentette.

A következő tervezési időszakra javasoljuk a hidromorfológiai projektek eredményeinek értékelésére alkalmas indikátor rendszer kidolgozását. (milyen hidromorfológiai terhelést szünteti meg, milyen mértékben, milyen hatékonysággal)."

8-4 melléklet

A kiskörei hallépcső és a hortobágyi tájrehabilitáció tévedésből került a mellékletbe.

8-5 melléklet

A Balatonra vonatkozóan csak diffúz terhelés (szervesanyag, tápanyag) elleni intézkedés szerepel, holott az anyagban vannak más jellegű problémák is.

8-7 melléklet

A hidromorfológiai intézkedések között nem szerepel a Balatonra vonatkozó intézkedés.

8-9 melléklet

A Balatonra vonatkozó természetvédelmi intézkedések:

"6. TA4: Csapadék-gazdálkodás, beszivárgás növelése egyéb területeken

34. IP5. Kikötőkkel és a hajózás fenntartásával kapcsolatos intézkedési csomag"

Nincs itt valami tévedés?

Balatonföldvár, 2015. december 12.

Összeállította: a NABE vgt munkacsoportja (Hajósy Adrienne, Piliszky Zsuzsa, Szauer Rózsa)

vissza az elejére  
Javaslatok a "Duna Szigetköznél" víztestre
Reflex Környezetvédő Egyesület
==>

Javaslataink az országos tervezetre és Duna részvízgyűjtő tervezetre egyaránt vonatkoznak.

A víztestre jelentős összegű KEHOP forrásokat fognak fordítani, a beavatkozások megkezdéséről kormányhatározat rendelkezik. E források felhasználásakor különös fontosságúnak tartjuk az országos tervezet 45. oldalán szereplő megállapítás figyelembevételét:

"A túl hosszú víztestek minősítése azért kockázatos, mert a problémák elfedődhetnek, vagy fordítva a jó állapotú szakaszok rosszabb besorolást kaphatnak. Mindkét esetben téves következtetésekre, és ennek következtében téves intézkedésekhez vezethet a víztest nem megfelelő kijelölése."

I.

A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének kezdetei óta (először 2007-ben) kértük, hogy a "Duna Szigetköznél" víztestet vágják szét részekre, mivel alapvetően különböző hidrológiai és hidromorfológiai tulajdonságú részekből áll. A négy szakasz:

  -- az országhatár - dunakiliti fenékküszöb közötti duzzasztott szakasz húsz százaléknyi dunai hozammal (10 km);

  -- Dunakiliti - Dunaremete között egy átlagosan húsz százaléknyi dunai hozammal rendelkező szabad folyású szakasz (18 km);

  -- Dunaremete - Szap között ismét egy duzzasztott szakasz húsz százaléknyi dunai hozammal (14 km);

  -- végül a Szap alatti rész, melyben már a teljes dunai hozam folyik.

A vízhozamokban és az esésviszonyokban mutatkozó nagy különbségek mellett a mederanyag is különbözik a duzzasztott és a duzzasztásmentes szakaszokon. Különbség van az egyes szakaszoknak a talajvíztesttel való kapcsolatában, egyes szakaszon a folyam táplálja, más szakaszokon pedig pont fordítva, megcsapolja a talajvizet.

A VGT-1 társadalmasításának folyamatában ígéretet kaptunk, hogy a VGT-2-ben a szigetközi Duna-szakaszt a valós hidrológiai és hidromorfológiai állapotoknak megfelelően vágják szét víztestekre. Ez sajnos, nem történt meg, ezért a VGT-1 felülvizsgálatakor ismét kértük.

Ha a VGT-2 még hátralévő rövid tervezési időszaka alatt a szétvágás nem lehetséges, akkor kérjük, hogy legalább kapjon "összetett víztest" minősítést a "Duna Szigetköznél" víztest. Mivel "a csoportként kijelölt víztestek minden tulajdonságát az elemekre (ágakra) külön-külön és összesítve is nyilván kell tartani" (országos tervezet 45. oldal), így több esély lesz rá, hogy a VGT-3-ban sor kerül a valós helyzetnek megfelelő víztest-kijelölésre.

II.

Javaslat a magyar-szlovák kétoldalú együttműködések (országos terv 42. oldal) kiegészítésére két, hatályos szerződéssel:

- Külön Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti, a Bős-Nagymarosi Tervvel kapcsolatos vitának a Nemzetközi Bíróság elé terjesztéséről
  (1993. április 7.)

- Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között egyes ideiglenes műszaki intézkedésekről és vízhozamokról a Dunában és a    Mosoni Dunában
  (1995. április 19.)

Indokolás: Mindkét jogi norma alapvetően befolyásolja a Duna szigetközi szakaszának vízgazdálkodását, melyeket a folyószakaszra vonatkozó intézkedések tervezésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Kérésünket alátámasztja, hogy a Mosoni-Duna kitorkollásánál tervezett műtárgy hozzájárulhat a bősi erőmű üzemrendjének változtatásához. Az erőmű jelenleg ún. részleges csúcsüzemben működik. Mivel a műtárgy ki fogja zárja a Mosoni-Duna alsó szakaszáról - Győrből is - a Duna vízszint-ingadozását, ezért technikai értelemben lehetségessé válik az erőmű csúcsüzemének fokozása. A számunkra kedvezőtlen műszaki változás növeli a jogi normák jelentőségét.

Győr, 2015. december 14.

Összeállította: Hajósy Adrienne - Lajtmann József

Reflex Környezetvédő Egyesület

vissza az elejére  
Értékelés az 'ORSZÁGOS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, 2-es vitaanyag' című dokumentumról
WWF, NABE, Reflex, MOTKA, Magosfa, Dráva Szövetség, Szövet, Holocén
Zöld civil szervezetek VGT munkacsoportja
==>

Tisztelt Címzettek!

Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében a zöld civil szervezetek WWF Magyarország által vezetett munkacsoportja aktívan szeretne részt venni. Az első konzultációs anyaghoz hasonlóan a 2015. novemberében közzétett dokumentumokhoz is hozzá kívánunk szólni. Az előző konzultációs anyagra beküldött vélemény táblázatos értékelését megköszönve, az újonnan közzétett fejezetek és az újrafogalmazott szövegek értékelését küldjük el. A dokumentumban a részvízgyűjtőkre szóló hozzászólások is vannak, a részvízgyűjtőkre önálló értékelést nem küldünk.

--  A részletes véleményt megelőzően kívánjuk kiemelni, hogy a rendkívül hosszú, táblázatokkal, mellékletekkel és térképekkel kiegészített dokumentum áttekintése különösen nehéz. Olyanok számára is komplikált, akik ismerik a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés menetét, azok számára pedig, akik kívülállóként tekintenek rá, ez a feladat még nehezebb.

--  Az érthetőség növelése érdekében egészítsék ki a szöveget a VGT2-ben használt "ökológiai vízigény" "munka-definíciójával", azzal, amelynek alapján a VGT2-ben a hasznosításokat tervezik. A kiegészítésre vonatkozó szöveges javaslatunkat külön észrevétel formájában már elküldtük.

--  Ugyancsak az érthetőséget és a következtetések elfogadhatóságot növelné, ha hozzáférhetővé tennék a VKI monitoring adatokat, mert a víztest szemléletű tervezés alapja a víztest monitoringra alapozott minősítése. A hivatkozott OKIR adatbázisban nem szerepelnek a kulcsszerepet betöltő biológiai adatok.

--   A dokumentumok kapcsán zavaró, hogy a mellékletekben egymástól eltérő adatok szerepelnek ugyanazokról a víztestekről. A víztestek besorolásához konkrét módosítási javaslatainkat a részletes szövegben találják. Ide kapcsolódó leginkább hiányos elem, hogy a mellékletekben szereplő egymástól eltérő adatok miatt a víztesteken meghatározott célkitűzésekről hibás adatok érhetők el, és ezért ezt nem lehet értékelni.

--  Nehezen kezelhető az a probléma, hogy a VGT2 célkitűzéseinek finanszírozása hiányos. Mindössze egy célirányos forrás ismert a VGT2 intézkedési program végrehajtására, más támogatási programokba pedig mindössze horizontális célként tudnak beépülni a VKI célkitűzések és a VGT2-ben szereplő javaslatok. Hatékonyságát tekintve ezt a gyakorlatot nem tartjuk elegendőnek.

--  A dokumentum kritikus pontja a 8. fejezetben és mellékleteiben bemutatott intézkedési program. Erről részletes észrevételeinket a későbbi szövegben találják. Összefoglalóan ehhez annyi az észrevételünk, hogy bár a VGT2-vel párhuzamosan zajló árvízi kockázatkezelési tervezés intézkedéseinek értékelése és a két intézkedési csomag összehasonlítása értékelhető módon elkezdődött, de még hiányosságok vannak ezen a téren. Szintén hiányosságok vannak abban, hogy más szakpolitikai célok intézkedéseivel hogyan lehet összhangba hozni a VGT2 intézkedéseit.

Az Országos VGT2 dokumentumhoz szóló általános javaslataink:

 a.  Készítsenek vezetői összefoglalót az országos tervhez, ami döntéshozók számára könnyen érthetővé teszi a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervet. A vezetői összefoglaló legyen a VGT része.

 b.  A vezetői összefoglaló irányítsa rá a döntéshozók figyelmét arra, hogy a VGT2 anyagban javasolt intézkedések finanszírozása nem kellően biztosított a KEHOP forrásainak felhasználására közzétett projektek listája alapján. A 2021 és 2027 közötti időszakban viszont már sokkal korlátosabb lehetőségek lesznek a VGT2-ben javasolt intézkedések végrehajtására és a célkitűzések elérésére. Ezért különösen fontos, hogy a KEHOP összes ehhez a témához kapcsolódó prioritási tengelyének projektjei tartalmazzanak VGT2 intézkedéseket, és a 2014-2020 közti időszak valamennyi lehetséges operatív program forrása adjon lehetőséget a horizontális szempontok figyelembe vétele révén a VGT2 célkitűzések elérésére. Ezeken a forrásokon kívül a Kormány a költségvetésben különítsen el keretet a VKI végrehajtására.

 c.  Javasoljuk, hogy készüljön útmutató arról, hogy a VGT2 végrehajtása során a többi szektornak (például agrárium, területfejlesztés) hogyan érdemes figyelembe vennie a VKI elvárásokat és a VGT2 célkitűzéseit. Az útmutató mutassa be egyszerűen és átláthatóan, hogy mi lesz a horizontális szempontok bevezetésének gyakorlata, valamint érdemes gyakorlati javaslatokat tartalmaznia, rávilágítva arra, hogy a nagyon összetett és bonyolult VGT2 dokumentációból mely mellékletek és fejezetek fontosak a horizontális szempontok érvényesítése során.

 d.  Javasoljuk, hogy a mentességek indoklása legyen alapos. A mentességek felülvizsgálatakor legyen kiemelt, első szempont a társadalmi igény fennállásának vizsgálata. Többször találkozhatunk olyan esettel, hogy a társadalmi igény átalakul, és ezt a tervezés folyamán követni kell. Szintén előfordulhat, hogy a rossz állapot oka egy jelenben is létező társadalmi igény. Ekkor a VGT fogalmazza meg a környezettudatosság növelésének feladatát. A VGT szerepe, hogy ráirányítsa a figyelmet arra, hogy a természeti erőforrások felhasználása nem vezethet azok teljes kiaknázásához, és a társadalmi, gazdasági igényeknek alkalmazkodniuk kell az adottságokhoz.

 e.  A monitoring rendszer fejlesztése alapvető fontosságú ahhoz, hogy valamennyi víztestre több éves adatsorokon alapuló intézkedési terv születhessen. Fontosnak tartjuk, hogy több területen jóval kiterjedtebb adatgyűjtés folyjék a jövőben, és a monitoring finanszírozása ne esetleges forrásokon alapuljon.

Az alábbi részletes észrevételeinknél a számozás a szerkeszthetőséget segíti, de nem jelent fontossági sorrendet.

Horizontális szempontok, finanszírozás

 1.  A vitaanyagban nem látjuk azt a folyamatot, hogy fogják a VGT2 végrehajtásáért felelős intézmények más szektorok számára kommunikálni a VGT2 céljait, és hogy fogják számukra érthetővé tenni szerepüket a végrehajtásban. Ez azért különösen fontos, mert keretirányelvről lévén szó, ennek végrehajtása csak akkor lesz hatékony, ha a témában eddig nem járatos szektorok is részt vesznek benne. Fontos minél több helyen tisztázni azt is, hogy mely intézmény, vagy intézmények felelősek a VGT2 végrehajtásáért.

   a.  Javasoljuk, hogy készüljön útmutató arról, hogy a VGT2 végrehajtása során a többi szektornak (például agrárium, területfejlesztés) hogyan érdemes figyelembe vennie a VKI elvárásokat és a VGT2 célkitűzéseit. Több helyen olvasható az országos anyagban, például 8.2 fejezet, hogy "a VKI horizontális jellege erősödik, az európai strukturális és beruházási alapokra meghatározott közös szabályok miatt". Ezt a szándékot úgy lehet a gyakorlatra lefordítani, hogy a kapcsolódó szakpolitikákért felelős intézmények számára egyaránt ismertek lesznek a VGT2 célkitűzések, és az előkészítés alatt lévő projektek tervezéséhez felhasználják a VGT2 ajánlásait, a gyakorlatban pedig a VGT2 intézkedések megvalósítása része lesz a projekteknek. Az útmutatónak tehát gyakorlati javaslatokat érdemes tartalmaznia, rávilágítva arra, hogy a nagyon összetett és bonyolult VGT2 dokumentációból mely mellékletek és fejezetek fontosak a horizontális szempontok érvényesítése során.

 2.  a VGT2 anyagban javasolt intézkedések finanszírozása nem kellően biztosított a KEHOP forrásainak felhasználására közzétett projektek listája alapján. A 2021 és 2027 közötti időszakban viszont már sokkal korlátosabb lehetőségek lesznek a VGT2-ben javasolt intézkedések végrehajtására és a célkitűzések elérésére. Ezért különösen fontos, hogy a KEHOP összes ehhez a témához kapcsolódó prioritási tengelyének projektjei tartalmazzanak VGT2 intézkedéseket, és a 2015-21 közti időszak valamennyi lehetséges operatív program forrása adjon lehetőséget a horizontális szempontok figyelembe vétele révén a VGT2 célkitűzések elérésére.

 3.  A monitoring rendszer fejlesztése alapvető fontosságú ahhoz, hogy valamennyi víztestre több éves adatsorokon alapuló intézkedési terv születhessen. Jóllehet - tekintve vizeink állapotát - az intézkedések jó része a legpontosabb adatok birtoklása nélkül is kézenfekvő, ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy több területen (pl. a biológiai adatok vagy a nitrát terhelés terén feltétlenül) jóval kiterjedtebb adatgyűjtés folyjék a jövőben.

 4.  A tervnek tartalmaznia és hangsúlyoznia kellene, hogy az egészséges ökoszisztémák hozzájárulnak a jó vízminőséghez és általában a vizek jó állapotának a fenntartásához. Egy-egy ökoszisztéma nem csupán vízigénnyel bír, hanem nélkülözhetetlen szolgáltatásokat is nyújt a vizeket használó lakosságnak. Közvetlen ökológiai szolgáltatást jelent a vizek halállománya, ezért kiemelt jelentősége van az ívó- és ivadéknevelkedésre alkalmas helyek és a telelők megőrzésének.

Víztestek besorolása

 5.  Az 1-3 mellékletben az alábbi víztestek besorolásával nem értünk egyet, illetve ezek kapcsán kérjük a szöveg kiegészítését, korrigálását:

   a.  Dráva felső és Dráva alsó víztest: Javasoljuk az elérhető mellékletekben és táblázatokban szövegesen is megjeleníteni, hogy hol van a két víztest határa. Jelenleg ez csak a térképekről derül ki, ami kevésnek bizonyul. Egyetértünk azzal, hogy a Dráva alsó víztest (Vízvár alatti folyószakasz) természetes besorolást kapott, és elfogadható, hogy a Dráva felső víztesten (amennyiben az valóban az Őrtilos alatti néhány folyamkilométer) a horvátországi vízerőmű hatása miatt jelentős a vízszintingadozás és emiatt a hidromorfológiai állapot befolyásolt. A besorolás kapcsán a legnagyobb kérdőjelet az jelenti, hogy miért eltérő a Dráva besorolása a magyar és a horvát tervekben. Míg magyar oldalon két víztestet állapítottak meg, addig horvát oldalon a vázlatosan elérhető térképek szerint 9-10 víztestre osztották fel a folyót. A magyarországi Dráva alsó víztest természetes besorolása véleményünk szerint helyes, de ennek és a Dráva felső víztest állapotának adatokkal való igazolásában kérdőjelek vannak. A státuszt igazoló adatok beszerzése a Dráva Részvízgyűjtő Tanács ülésén is szóba került, és megválaszolatlan kérdés maradt, hogy ki és mikor, illetve milyen engedéllyel végezte az adatfelvételt a kérdéses víztesten. Az adat felvételezéssel kapcsolatos kérdéseinket igazolja az is, hogy a horvát oldalon adathiányra hivatkozva nem végleges, hanem előzetes megállapítást tettek a víztestek minősítésére. Véleményünk szerint elvárható, hogy ugyanaz a folyószakasz két országban ne kapjon eltérő besorolást és minősítést. Az érintett országok között erről idejében történjenek meg az egyeztetések. A Dráva alig szabályozott, szakadópartokkal, zátonyokkal, mellékágakkal jellemzett állapotának fenntartása és további javítása azt indokolja, hogy a Dráva felső víztest is természetes besorolást kapjon. A csúcsra járatott dubravai vízerőmű miatt jelentős vízszintingadozás figyelhető meg ezen a víztesten, de ezek a hatások a folyó változatos jellegét még nem alakították át. A természetes állapot besorolás a Dráva felső víztest esetében azért fontos érdek, hogy Magyarország határozottabb pozícióban kezdeményezhessen tárgyalásokat a horvát vízerőmű üzemmódjának megváltoztatása érdekében. Helyesnek tartjuk azokat a javaslatokat, melyek a dubravai vízerőmű üzemmódjának megváltoztatásáról szólnak a Dráva Részvízgyűjtő terv 1.4.3 fejezetében.

   b.  Mura - A Mura erősen módosított állapotát javasoljuk felülvizsgálni. A Drávához hasonlóan jó állapotú vízfolyás, mely a parti kövezések és sarkantyúk ellenére változatos hidromorfológiával rendelkezik, és dinamikus folyó. Az 1_3. mellékletben feltüntetett, az ártér levágásra vonatkozó 80%-os adat észrevételünk szerint hibás. A Mura töltésezett ugyan, de nem vesztette el egykori ártereinek ekkora hányadát. Az ÁKK-ban elkészített 1‰ valószínűségű elöntési térképeken is látszik, hogy a mentett oldalra került ártér a Mura esetében a jelenlegi hullámtérnél kisebb. Az 1_4. háttéranyagban leírt módszertan szerint a levágott ártér arányát, és nem a töltésezettség arányát kell figyelembe venni a kijelöléskor. Ráadásul az EM kijelölés biológiai validációjaként feltüntetett fitobentosz nem jó állapota vélhetően nincs összefüggésben az ártér levágásával, tehát nem indokolhatja az EM státuszt. A Mura természetes víztestként való besorolását javasoljuk. A nemzeti érdekeknek teljesen ellentmond az EM kijelölés, mivel ez a besorolás gyengíti a magyar érdekek védelmének a lehetőségét a Mura szlovén szakaszán tervezett vízerőművel kapcsolatos eljárásban. A természetes víztestként való besorolást azért is indokolt újragondolni, mert az érintett folyószakasz a horvát és a szlovén tervekben ismereteink szerint természetes víztestként szerepel.

   c.  A Duna a Sió-torkolat és a déli országhatár közti szakasza a magyarországi Duna szakaszokkal összehasonlítva az egyik legjobb állapotú. Holtágak és mellékágak övezik, ártéri erdők és rétek kísérik útját, itt van az egyik legszélesebb ártere a folyónak ezen a szakaszán. A Dunának ezen a szakaszán a korábbi években sok mellékág-rehabilitáció zajlott, melyek során javult a korábbi beavatkozások miatt elzárt és feltöltődésnek induló mellékágak vízellátása. Észrevételünk szerint ezen a szakaszon a Duna medrét és a kapcsolódó ártereket együttesen kell vizsgálni a víztest állapota esetében. A természetes állapotot igazolják az erősen módosított állapottal szemben az említett mellékág-helyreállítások. Ezek kívül fontos eredmény, hogy az érintett szakasz egyes helyszínein a part menti sarkantyúk felülvizsgálata és részleges visszabontása is megtörtént. A Duna Sió-torkolat és a déli országhatár közti szakaszát javasoljuk természetes víztestként besorolni.

   d.  A szigetközi Duna-szakasz egyetlen víztestként lett nevesítve, holott hidrológiai és hidromorfológiai szempontból négy, jelentősen eltérő tulajdonságú szakaszra osztható:

     i.  az országhatár - dunakiliti fenékküszöb közötti duzzasztott szakasz átlagosan húsz százaléknyi dunai hozammal (10 km);

     ii.  Dunakiliti - Dunaremete között egy átlagosan húsz százaléknyi dunai hozammal rendelkező szabad folyású szakasz (18 km);

     iii.  Dunaremete - Szap között ismét egy duzzasztott szakasz átlagosan húsz százaléknyi dunai hozammal (14 km);

     iv.  végül a Szap alatti rész, melyben már a teljes dunai hozam folyik.

Már az első VGT társadalmasítási folyamatában javasoltuk a szigetközi szakasz részekre osztását. Arra vonatkozó ígéret is elhangzott, hogy a második VGT-ben tekintettel lesznek erre. Sajnos, ez nem teljesült. Az alapvető különbségeket mutató szigetközi Duna-szakaszok egy víztestként történő meghatározása jelentős problémák forrása lesz, mind a szükséges intézkedések meghatározása, mind az operatív programok tervezése szempontjából. Javasoljuk, hogy kapjon a "Duna Szigetköznél" legalább "összetett víztest" minősítést.

Javasoljuk, hogy a magyar-szlovák kétoldalú együttműködéseket (országos terv 42. oldal) egészítsék ki azzal a két, hatályos nemzetközi szerződéssel, melyek alapvetően befolyásolják a szigetközi Duna-szakasz vízgazdálkodását, és amelyeket nem lehet a folyószakaszra vonatkozó intézkedések tervezésekor figyelmen kívül hagyni. (Az egyik a hágai eljárásról szóló államközi szerződés, a másik az ideiglenes vízmegosztásról szóló kormányközi egyezmény). Kérésünket alátámasztja, hogy a Mosoni-Duna kitorkollásánál tervezett műtárgy hozzájárulhat a bősi erőmű üzemrendjének változtatásához. Az erőmű jelenleg ún. részleges csúcsüzemben működik. Mivel a műtárgy ki fogja zárni a Mosoni-Duna alsó szakaszáról - Győrből is - a Duna vízszint-ingadozását, ezért technikai értelemben lehetségessé válik az erőmű csúcsüzemének fokozása. A Bősi erőmű alvízi szakaszán kedvezőtlen ökológiai változásokat előidéző műszaki változás növeli a jogi normák jelentőségét.

   e.  Üdvözöljük, hogy a Kerka természetes víztest kategóriába került.

   f.  Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig: Az EM státusz oka a táblázatban csak a holtágak mentett oldalra kerülése 68%-ban, és az EM státusz biológiai validációjaként a hal minősítés van megadva. Ez azonban nincs összhangban a 6.1 mellékletben közölt állapotértékelési eredményekkel, ahol a víztestre a "hal" minősítése "jó". Javasoljuk az erősen módosított státusz felülvizsgálatát és a természetes víztest állapotba sorolást.

   g.  Az Ipoly és mellékvizei vonatkozásában több tárgyi tévedés is található az 1-3 EM mellékletben: az Ipoly átjárhatóságát több duzzasztó is akadályozza, a meglévő hallépcsők hatásfoka pedig nem megfelelő. Ennek ellenére a hivatkozott mellékletben átjárható folyóként van feltüntetve. Az "S" oszlopban (Duzzasztás miatt módosított) a fentiek alapján Igen kategóriának kellene szerepelnie. A Lókos-patak esetében az "L" és "M" oszlopok esetében (Mederszabályozás miatt módosított és Mederszabályozás aránya a víztesten [%]) "nem" és "0" szerepel, miközben a patakot több helyen is szabályozták (pl. a torkolat előtti több km-es szakaszon).

 6.  Az országos és a részvízgyűjtő tervek mellékleteiben az egyes víztestek besorolása eltérő. Több olyan víztest van, melyre az egyik melléklet erősen módosított a másik természetes kategóriát állapít meg. Különböző fórumokon értesültünk a tervek készítőitől, hogy az 1-3 melléklet a mérvadó, ebben szerepelnek a helyes adatok. Ez a táblázat viszont a célkitűzéseket és ezek határidőit nem mutatja be, hiszen ez a 7-2 mellékletben szerepel, de jelenleg helytelenül. A közzétett dokumentum és mellékleteinek nagy hibája emiatt, hogy az időbeli mentességekről nem lehet hiteles információhoz jutni. Nem lehet beazonosítani, hogy melyik víztesten időzítették 2021-re, és melyiken 2027-re a kitűzött állapot elérésének határidejét, és vannak-e olyanok, ahol ezt 2027 utánra halasztották.

 7.  A mellékletek kapcsán általánosságban elmondható, hogy az adatok hiányosságai, pontatlansága, elnagyoltsága, a hibás adatok miatt továbbra sem kap az olvasó valós képet vizeink aktuális ökológiai állapotáról, illetve a kapott információ helyenként félrevezető.

Mentességek

 8.  Javasoljuk, hogy a mentességek indoklása legyen alapos. Ha a jelenlegi rossz állapot oka egy most létező társadalmi igény, akkor a VGT fogalmazza meg annak lehetőségét, hogy a társadalmi igény vizsgálata és újraértékelése is napirendre kerülhet. A VGT feladata, hogy rávilágítsa a figyelmet arra, hogy a természeti erőforrások felhasználása nem vezethet azok teljes kiaknázásához, és a társadalmi, gazdasági igényeknek alkalmazkodniuk kell az adottságokhoz.

 9.  7-1 melléklet, 4.7-es vizsgálat útmutatója, 1-es fejezet következtetései az 5. oldalon.

   a.  Az 1-es fejezetben bemutatott két alapesetet javasoljuk másképp tagolni és elkülönülve bemutatni, hogy egyértelmű legyen az, hogy a kettő egymástól elkülönülten kezelendő eshetőség. A mostani változatban az 1-es és 2-es számok nem egyértelműen jelzik, hogy két egymástól teljesen független változatról van szó. Javasoljuk például 'A változat', 'B változat' megnevezést használni.

   b.  Szintén szükséges lenne a 2. esetben bemutatott fenntartható fejlesztés projektek kritériumainak definiálása. Enélkül nehezen állapítható meg, hogy miért sorolható egy projekt ebbe a kategóriába. A 2. eset leírásában javasoljuk ennek a mondatnak a kékkel történő kiemelését: "A 4.7 cikk nem ad felmentést, ha a pontszerű vagy diffúz forrásból történő szennyezőanyag bevezetéséből eredő állapotromlás következtében a víztest jónál rosszabb állapotba kerül." Ezt az információt a 2. eset konklúziójában is meg kellene jeleníteni, hogy a nem kiváló állapotú víztestek állapotromlására nem adható mentesség, éppen ezért nem kell azokra 4.7 vizsgálatot végezni a 2. esetben.

   c.  A 2. fejezetben a KHV kapcsán tett alábbi megállapítás így szól: "VKI mentesség, ha csak hidromorfológiai állapot romlik - mert akkor nem lesz emiatt rosszabb jónál az ökológiai állapot. Először azt kell bebizonyítani, hogy másik ökológiai állapotot befolyásoló elem nem romlik."

Ez a megállapítás nem érthető, hiszen a 4.7 alapján akkor is engedélyezhető a négy feltételnek megfelelő projekt, ha a következtében jónál rosszabbra változna az állapot. A hidromorfológiai változtatásoknak lehet egyenes következménye egy biológiai elem romlása, ami megakadályozza a jó állapot elérését, amennyiben a 4.7 vizsgálat igazolta, hogy a projekt szükséges. A 4.7 a romlást okozó terhelés mibenlétére, illetve a hatóerőre tesz megkötést. Lehet, hogy nem jól értjük ezt a pontot az útmutatóban, ez esetben javasoljuk, hogy fogalmazzák át, hogy ne lehessen félreértés.

   d.  A KHV előzetes vizsgálati fázisára vonatkozó négy pont közül a harmadik szintén nem érthető, mondatszerkesztési elírás miatt.

   e.  Az 5. fejezetben a 7. lépésnél szintén van egy értelmezési elcsúszás a tagadó mondatszerkesztésből adódóan:

     i.  "Itt azt kell megvizsgálni, hogy a terv megvalósítása nem akadályozza-e az egyéb környezeti Közösségi elvárások teljesítését…

     ii.  Ha igen » Kitűzhető az érintett víztest(ek)re új, teljesíthető VKI-cél."

     iii.  Szövegjavaslatunk: "Ha nem akadályozza » Kitűzhető az érintett víztest(ek)re új, teljesíthető VKI-cél."

   f.  A melléklet 5. fejezete logikusan és érthetően bemutatja a vizsgálat elkészítésének logikai lépéseit. A 3. ábrán szereplő folyamatábrán egyértelműen javasoljuk megfogalmazni azokat az eseteket, amikor szükség van, illetve amikor nincs szükség a 4.7 elemzés lefolytatására. A mostani zöld és piros cellákban lévő megfogalmazásokból ez nem derül ki egyértelműen. Kiegészítési javaslat:

   g.  "Alternatív VKI célkitűzések állapíthatók meg a 4 (7) szerint = a projekt megvalósítható."

   h.  "Nem tűzhetők ki más VKI célok = a projekt nem megvalósítható"

   i.  Észrevételünk szerint a melléklet M1 - M4 számú elemzéseinek következtetései és az anyag végén lévő összegzés pontos javaslatot ad a 4.7 vizsgálat alkalmazásának szükségességére.

 10.  A dokumentum nem szól arról, hogy a 7-2 táblázatban szereplő célok, mentességek, víztestek állapotának meghatározását megelőzően feltérképezték-e az érintett társadalmi csoportok, piaci szereplők, gazdálkodók, ágazatok és szektorok elvárásait. Ha ez nem történt meg, akkor a táblázatban levont következtetések hibásak lehetnek. A későbbi tervezések során a döntés előkészítés folyamán a különböző igényeket és szempontokat bocsássák vitára. (ide kapcsolódó korábbi megjegyzésünk, hogy az árvízvédelmi infrastruktúrát adottságként kezelő 8.6-os, illetve 3-as fejezet) a. Szorosan az előző észrevételhez tartozik, hogy az erősen módosított víztest státusz mentesség lehetőségével jár (1.4.3. fejezet) - A mentességek esetében javaslatunk szerint sokkal alaposabb indoklás szükséges: Mi az a társadalmi igény, ami alapján a jelentős beavatkozás a víztesten továbbra is fenntartandó? A társadalmi igény kiszolgálása lehetséges-e úgy, hogy a víztest emiatt nem lesz erősen módosított? A társadalmi igény felülvizsgálata nem időszerű?

 11.  OVGT 7.1 fejezet, mentességi vizsgálatok utolsó bekezdés. Javasoljuk felülvizsgálni a Bükkalján és a Mátraalján meghatározott időbeli mentességeket. Ezen a két területen valóban mélyművelésű bányák üzemelnek, de ezek üzemelése közel sem egyértelmű, hogy kiemelt közérdek. A G1 indokra (aránytalan költségek gazdasági vagy társadalmi szempontból, aránytalan pozitív vagy negatív hatások és várható hasznok és károk tekintetében) lehet hivatkozni, de javasoljuk, hogy a bekezdésben említsék meg, hogy a bányaművelés miatti rendkívüli talajvízszint-süllyedés súlyos probléma, és az ezt előidéző gyakorlatot (lignitbányászat miatt a talajvíz folyamatos és mesterséges süllyesztése) elsősorban gazdasági szabályozó eszközökkel lehet módosítani. Erre a talajvízszint helyreállításának érdekében is mielőbb szükség van.

Intézkedési és terheléstípusok

 12.  A 8-3 mellékletben bemutatott intézkedési típusok további értékelését táblázatos formában a dokumentum végén találják.

 13.  8.2.2 fejezet - a terheléstípusok között javasoljuk felsorolni az alábbiakat.

   a.  medermélyülés, amit nevezhetünk rejtett terhelésnek, vagy több eredőből összeálló terhelésnek; a hordalékhiány is jelentős terhelés a jó ökológiai állapotra nézve; Ez a két terhelés a táblázat 4.1 típusú terheléseihez illeszthető be, vagy ha más terhelések következményeiként tekintünk rájuk, akkor a 4.1.1 és a 4.1.3 terheléseknél a terhelés leírása cellában javasoljuk felsorolni őket.

Magyarországon valamennyi nagy folyót és kisebb vízfolyásokat is érint ez a probléma, ezért a végső anyagban javaslatunk szerint feltétlenül szerepelnie kell ezeknek a terheléseknek.

   b.  az egyéb terheléstípus pontot (5-ös pont) javasoljuk kiegészíteni a hullámtér folyamatos feltöltődésével. Ez a holtágak és mellékágak eltűnéséhez vezet, de az árvízvédelmi töltések közé szorított folyók új ágakat csak nagyon ritkán tudnak kialakítani. Emiatt a folyók környezetének élőhelyi változatossága romlik, a vizesélőhelyek mozaikos jellege a hullámtéren megszűnik. Összességében ez a folyamat az vizek jó állapotának elérését nehezíti, vagy gátolja meg.

 14.  a VGT2-ben véglegesen erősen módosított státuszba kerülő víztestekre mikor és ki fogja kidolgozni a maximális ökológiai potenciál értékeket? Jelenleg a tervben ezeket nem találtuk.

Intézkedésekről szóló 8-as fejezet és mellékletei

 15.  8.2, 412. oldal - a hangsúlyok eltolódásának mind a négy eleme támogatható, jó irányba mutat.

 16.  Kérjük az átfogó intézkedések 8.4.1 fejezetében az intézményrendszerről szóló bekezdésben kiemelten felhívni a figyelmet, hogy a VKI végrehajtásához a vízügyi intézmények mellett stabil környezetvédelmi és természetvédelmi intézményrendszerre (például a szükséges jogosítványokkal rendelkező nemzeti park igazgatóságokra) van szükség. Ezek gyengítésük esetén nem tudják ellátni a helyes vízgazdálkodáshoz kötődő feladataikat, ami végső esetben az ex-ante feltételeknek való megfelelés hiányát és uniós támogatások befagyasztását eredményezheti. Éppen ezért a környezetvédelmi és természetvédelmi intézményrendszer jelentős fejlesztésére, és a VKI végrehajtásába történő folyamatos és érdemi bevonására van szükség. Javasoljuk továbbá a természetvédelmi és agrár-környezetgazdálkodási szaktanácsadói hálózat fejlesztését, kapacitásbővítését, naprakész ismeretanyag és megfelelő finanszírozás biztosítását, a területhasználatokat érintő intézkedések végrehajtásának segítésére.

 17.  8.6 fejezet VGT2 ÁKKT kapcsolata:

   a.  a már meglévő árvízvédelmi létesítményeket a VGT2 adottságként veszi számba (3.3-as fejezet), az erősen módosítottság és az állapot besorolás során ezekre úgy tekint, hogy a jövőben fennmaradnak. Véleményünk ezzel kapcsolatban, hogy az árvízvédelmi infrastruktúra léte nem jelenti azt, hogy az Árvízi Kockázatkezelési Tervezés során nem lehet úgy dönteni, hogy a meglévő művek felülvizsgálata és elbontása szükséges. Érdemesnek tartjuk ezt megemlíteni a 3-as fejezetben, mert változhatnak azok a körülmények, melyekre a vitaanyag jelenleg adottságokként tekint. A körülmények változására az intézkedéseket bemutató 8-3 mellékletben látunk is példát. (6.4 intézkedés, az Árvízi kockázatkezelési szempontból felesleges műtárgyak bontása, a mederszakasz rehabilitációja).

   b.  Az ide kapcsolódó 3.3-as fejezet véleményünk szerint helytelen szemléletet fogalmaz meg, és ezért hibás következtetések szerepelnek benne. A fejezet elején felsorolt társadalmi elvárások és emberi igények átalakulóban vannak. Ezekre nem lehet statikus állapotként tekinteni, és időről időre szükség van az igények felmérésére. Észrevételünk szerint a társadalmi igények egyre inkább abba az irányba mozdulnak el, hogy az igényeket kiszolgáló beavatkozások egyre kevésbé sújtsák károsan a természeti erőforrásokat. Jelen esetben a vízzel szemben támasztott elvárások józan megfontolás alapján nem eredményezhetik azt, hogy a vizek állapota romoljon. Példaként említjük, hogy a 146. oldal második pontjában hivatkozott árvízvédelmi töltések nem csak az élőhelyi változatosságot és a folyók ökológiai állapotát érintik károsan, hanem a csapadékhiánnyal és szárazsággal szemben egyre sérülékenyebb mentett oldali területekről tartják távol a vizet. Olyan területekről, melyeknek számtalan okból szüksége van vízutánpótlásra (állattenyésztés, növénytermesztés). A társadalmi igények változása itt abban realizálódik, hogy a mentett oldali területekre minden lehetséges helyszínen és esetben ki kell engedni a vizet. Alkalmazni kell a természetes vízvisszatartás nyújtotta lehetőségeket, ami adott esetben az árvizek kockázatainak mérsékléséhez is hozzájárul. Az árvízvédelmi töltések miatt szabályozott folyószakaszokra tehát nem lehet minden esetben megváltozhatatlan adottságként tekinteni. A társadalmi igények átalakulását arra alkalmas és rendszeres felmérésekkel kell megismerni, és ez kell hogy egyik alapját teremtse a természeti erőforrások kezelésének.

Ha a társadalmi igény változik és a kapcsolódó szakpolitikák elősegítik a vízfolyások menti területhasználat váltást, akkor az árvízvédelmi infrastruktúra átalakítására is sor kerülhet, és a víztestekkel szemben felállított célok is azonnal megváltozhatnak.

Az előzőekkel párhuzamban 3.3-as fejezet 146. oldalán felsorolt összes példa esetében az igényeket kiszolgáló és szintén ebben a fejezetben felsorolt beavatkozások is változhatnak, illetve ezek felülvizsgálatára is szükség van, és nem lehet rájuk örök érvényű indokként hivatkozni.

Mindezek alapján szövegszerű módosítási javaslatunk az "... illetve az erősen módosított kategóriába sorolás során ezekkel úgy számol, mint amelyek fennmaradnak." mondattól: A műszaki-gazdasági-társadalmi indokok alapján ugyanakkor ezeknek a terheléssel járó intézkedéseknek, és ezek előidézőjeként az elvárásoknak felülvizsgálatára időről-időre szükség van. A felülvizsgálatot többek között az indokolja, hogy meg lehessen szüntetni az ökológiai állapotra kedvezőtlen hatás okát. A vizsgálat másik indoka, hogy a természeti erőforrások felhasználása ne okozza azok maradéktalan kiaknázását. Jelen esetben, a vízzel szemben támasztott elvárások józan megfontolás alapján nem eredményezhetik azt, hogy a vizek állapota romoljon. Észrevételünk szerint a társadalmi igények egyre inkább abba az irányba mozdulnak el, hogy az igényeket kiszolgáló beavatkozások egyre kevésbé sújtsák károsan a természeti erőforrásokat. A műszaki lehetőségek, a gazdasági ösztönzők egyaránt elősegítheti új beavatkozások alkalmazását, amit leginkább a társadalmi igények változása követelhet meg. Az alapját ennek a folyamatnak a társadalmi igények felmérése kell hogy megadja.

   c.  A 8.6-os fejezetben a 486. oldal közepén kezdődő bekezdés első mondatában azt olvashatjuk, hogy "A VKI-val összhangban lévő ÁKK tervezés lényege, hogy törekedni kell az ökológiailag is előnyös, a jó állapot elérését nem akadályozó megoldásokra." Az ÁKKT dokumentumainak és a tervezés folyamatának ismeretében ez a mondat túl pozitívan tünteti fel az árvízi kockázatkezelési tervezést. Sajnos ez a szemlélet a tervezésnek nem a lényege volt, hanem egy lehetőség a sok közül. Ezért javasoljuk helyesbíteni a bekezdésnek ezt a kezdő mondatát: "A VKI-val párhuzamosan zajló ÁKK tervezés a lehetőségek között tartja számon az ökológiailag előnyös, a jó állapot elérését nem akadályozó megoldásokat."

   d.  486. oldal: a jövőbeli infrastruktúra projekteknél helyesen szerepel a VKI 4.7 szerinti elemzés elkészítésének feladata. Javasoljuk, hogy ugyanitt utaljanak rá, hogy a VGT2 , 7-3-as számú mellékletében útmutató készült a 4.7 szerinti elemzés megfelelő alkalmazásáról.

   e.  A 487. oldalon kezdődő 8-17-es táblázathoz kapcsolódó szöveget javasoljuk más megközelítésben megfogalmazni. Szöveges módosítási javaslatunk: A táblázat első oszlopában lévő ÁKK intézkedések végrehajtása során mindenképp érdemes figyelembe venni ezek szoros összehangolását a második oszlopban lévő VGT2 intézkedésekkel. Ez az összehangolás, illetve ezeknek a feltételeknek a követése adhatja meg a kereteit annak, hogy az ÁKKT végrehajtása a VGT2 célkitűzések megvalósulását segítse elő. Ha a felsorolt feltételeket az ÁKKT intézkedések nem veszik figyelembe, akkor ezek akár ártalmasak is lehetnek a VGT célkitűzések elérésére.

   f.  További szöveges kiegészítési javaslat, amit szintén javaslunk a táblázathoz tartozó magyarázatban leírni:Ha a felsorolt ÁKKT intézkedésekhez kapcsolódóan nem valósulnak meg a harmadik oszlopban bemutatott hatáscsökkentő intézkedések, akkor a víztestek állapotának romlására lehet számítani. Az állapot romlása minden szempontból kerülendő, ezért a hatáscsökkentő intézkedések alkalmazása minden esetben javasolt.

   g.  A 8-17-es mellékletnek jelenleg nincs bevezetője. Javasoljuk, hogy írjanak hozzá bevezetőt, hogy a felhasználók számára érthető legyen, hogy mi a melléklet szerepe. A bevezetőben javasoljuk megemlíteni, hogy az első oszlopban lévő ÁKK intézkedési típusok alkalmazása során elsősorban a táblázat utolsó két oszlopában (VGT szerinti jó gyakorlatok és a természetvédelmi szempontok) bemutatott ajánlásokat és elvárásokat kell szem előtt tartani. Szükséges továbbá a hatáscsökkentő VGT2 intézkedések alkalmazása. Ezeknek figyelembe vétele segíti a VGT célkitűzéseknek való megfelelést, ami különösen azért fontos, mert így minimalizálható leginkább a víztesteket érő káros hatás. Ezek alkalmazását azért érdemes már a tervezés szakaszában megvizsgálni, hogy a VGT2 és az ÁKK intézkedések egymással összehangolva valósulhassanak meg.

Az intézkedések elemzésének egyik hiánya, hogy úgy tekint rájuk, mint egymástól térben és időben független tevékenységekre. Ennek veszélye, hogy ezek egymástól függetlenül lehet hogy valóban elviselhető mértékű kockázatot jelentenek, de együttesen, néhány folyamkilométeres szakaszon és rövid idő alatt kivitelezve már jelentős terhelést jelentenek kis, közepes, vagy akár nagy vízfolyásokon. Ezt a rejtett kockázatot javasoljuk a melléklet bevezetőjében leírni, hogy ráirányítsa a tervezők figyelmét erre a kockázatra, és felhívja figyelmüket az összegződő hatások számbavételére.

A 8-17-es melléklet elemzései összességében jól bemutatják a VGT szempontjából követendő javaslatokat. Kiegészítési javaslataink az alábbi három intézkedéshez vannak:

     i.  8-17-es melléklet, 3-as intézkedés, mederkotrás, zátonyrendezés: Javasoljuk kiegészíteni az intézkedés értékelését azzal, hogy jelentős különbség van aközött, hogy holtágban és mellékágban, vagy a vízfolyás főmedrében alkalmazzák. A vízfolyások főmedrében jelentős kockázatokat okoznak a kotrások, különlegesen értékes élőhelyek tűnhetnek el emiatt. A mellékágakban és a holtágakban viszont valóban megoldás lehet a felhalmozódott hordalék eltávolítása, a folyamatos feltöltődés problémájának javítása céljából.

     ii.  8-17-es melléklet, 9-es intézkedés, árapasztó csatorna kialakítása, fenntartása: a VKI szerinti jó gyakorlatok és a hatáscsökkentő VKI intézkedések cellában javasoljuk feltüntetni, hogy korábbi mellékágak és fokok bekapcsolása az intézkedés előnyére válik, míg teljesen új csatornák építése a kísérő terepi beavatkozások miatt előnytelen.

     iii.  8-17-es táblázat, a 15-ös számú kanyarulatrendezés nevű intézkedés értékelése túlzottan optimista szemléletű. A gyakorlatban nagyon nehezen elképzelhető, hogy egy kanyarulatrendezés nem ártalmas a vizek jó állapotára nézve, hiszen a kanyarulatok levágása csökkenti a folyók hidromorfológiai változatosságát. Ez főleg azért kockázat, mert a folyók jelenlegi szabályozottságát ismerve új kanyarulatok képződésére nincs lehetőség. Hiába jöhet létre - ahogy a táblázat írja - ennek a beavatkozásnak eredményeként holtág, a folyó hidromorfológiai változatossága összességében romlik. A táblázat ennek kockázatát nem hangsúlyozza megfelelően. A VGT jó gyakorlatok és természetvédelmi szempontok cellákat javasoljuk ezzel kiegészíteni, és kérjük jelezni, hogy a hatáscsökkentő intézkedések ennek az intézkedésnek az esetében kevés eredményt hozhatnak a károkhoz képest.

     iv.  8-17-es táblázat, 16-os intézkedés: az intézkedés értékelése jó, de a szemléltető ábrán összekeverték a két állapotot. Ha azt jelenti a mederstabilizáció, ami a rajzon látszik, akkor minden lehetséges helyen támogatjuk megvalósítását.

     v.  Egyes esetekben a töltéslábat védő mederstabilizáció intézkedés VKI-konform alternatívája lehet a töltés távolabbra helyezése. Ez a lehetőség a 16. pontnál jelenleg nem szerepel.

   h.  491. oldal - miért csak az alegységi tervekben jelennek meg a KEHOP pr-ek értékelései? Ez mikor várható?

 18.  A 8-2 mellékletet kérjük kiegészíteni a KEOP természetvédelmi prioritása alatt megvalósult, vízgazdálkodást és vizes élőhelyek rehabilitációját érintő projektek és gyakorlatok bemutatásával, általánosságban és a 2.8 fejezetben Nemzeti Park Igazgatóságonként is. Emellett javasoljuk az itthon megvalósult GEF, Interreg és LIFE projektek áttekintését is, és a hidromorfológiai beavatkozásokat tartalmazóknak a beemelését a leírások közé. Ezt nem a teljesség kedvéért kérjük, hanem annak érdekében, hogy egy másik, alapvetően ökológiai megközelítés is teret kapjon a jó gyakorlatok közt.

Egy beemelésre javasolt konkrét projekt: a Duna Sió-torkolat és országhatár közötti szakaszán, a mohácsi Szabadság-zátonyközben megvalósult mellékág-rehabilitáció (Közösségi jelentőségű ártéri élőhelyek védelme a Béda-Karapancsa különleges természetvédelmi területen található Szabadság szigeten és mellékágánál LIFE07NATH000320). Ezzel kapcsolatban részletes információk találhatók a szabadsagsziget.hu/index.php?m=informaciok oldalon, vagy kérhetőek a projektet megvalósító partnerség tagjaitól (WWF, DDNP, Aduvizig).

A részvízgyűjtő-VGT-k 8-4 mellékleteiben összegyűjtött természetvédelmi jó gyakorlatok kiegészítésére is látunk lehetőséget.

Többek között, a Tisza RVGT 8-4 mellékletébe javasoljuk beemelni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Alpár-Bokrosi nyílt ártéri öblözetben megvalósított élőhely-rehabilitációs és élőhely-kezelési projektjeit. Javasoljuk még a WWF Tiszatarjánban működő élőhely-kezelési programját, amelyben a hullámteret megtisztítottuk az inváziós Amorpha fruticosa állománytól, és a helyén részben legeltetett gyepet és vizes élőhelyeket állítottunk helyre, részben őshonos fűzültetvényt hoztunk létre. A területkezelés költségeit részben a gyalogakác és fűz fűtőértékéből realizálható jövedelem fedezi, részben az önkormányzati közmunkaprogram, részben más források. A projektről további információ található a honlapunkon: wwf.hu/mit-tesz-a-wwf-tiszatarjanban/mit-tesz-a-wwf-tiszatarjanban, vagy kérhető a WWF-től: https://youtu.be/ht1F3o6Fk-c.

A Dráva RVGT 8-2 mellékletéből a Duna RVGT 8-2 mellékletébe javasoljuk áthelyezni ennek a projektnek a bemutatását: Élőhelyrehabilitációs célú kotrás a Rezéti-Duna területén (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0008).

 19.  A 8-5 mellékletben bemutatott gazdaság-szabályozási koncepció valamennyi javaslatát támogatjuk. A szabályozók és ösztönzők alkalmazása fontos eredményeket érhet el, különösen annak ismeretében, hogy összesen 1 db olyan KEHOP projekt ismert, mely a VGT2 végrehajtását közvetlenül támogatja.

 20.  A 8-4 melléklet az intézkedési adatlapokról jó logikai sorrend alapján mutatja be az intézkedések tartalmát. Javasoljuk, hogy ezt a mellékletet minél több helyen hivatkozzák meg a főanyagban, és minél szélesebb körben tegyék ismertté a vízfolyásokat kezelő és leendő beavatkozásokat tervező intézmények körében.

Az intézkedési adatlapok több intézkedése előremutató beavatkozásokat mutat be, de vannak köztük, melyeket véleményünk szerint más szektorok képviselőivel szükséges megtárgyalni a jövőben. Ilyen például a 6.4-es intézkedésben a duzzasztóművek alvízi hatásainak mérséklésére javasolt fenékküszöb. ( A 6.4-es intézkedéshez további javaslataink a 8-3 melléklethez írt kommentben található.)

Néhány intézkedésről az észrevételünk, hogy mivel nagyon kevés vízfolyást érint Magyarországon, ezért az általános megfogalmazás helyett a konkrét víztestek elemzését lenne érdemes bemutatni az adatlapon.

A 8-4 mellékletben a közös horvát-magyar Dráva szakasszal kapcsolatban szerepel az intézkedési javaslatok közt a határvízi együttműködés keretében közös megoldások keresése. Más intézkedéstípusnál és más országgal azonban nem találtunk utalást ilyen javaslatra. Javasoljuk, hogy amely víztestek esetében fontos vagy jelentős terhelés származik külföldről, szerepeljen a közös megoldások keresése intézkedés is a programban.

 21.  8-11 melléklet: a mellékletben felsorolt víztesteken alkalmazandó, vagy lehetséges ÁKKT intézkedésekről a fejlécben szereplő információ alapján az ÁKK intézkedések munkalapról lehet tájékozódni. A mellékletnek viszont nincs ilyen munkalapja. Ennek hiányában nem tudjuk értékelni, hogy a víztesten indokoltak-e a javasolt ÁKKT intézkedések, és ezek összhangban vannak-e a VGT2 intézkedésekkel. Ennek a munkalapnak a bemutatása nagy segítség lett volna a második konzultációs anyaghoz, de a végső anyagban mindenképpen javasoljuk feltüntetni.

   a.  A 8-11 melléklethez kapcsolódó kérdésünk: A melléklet a víztesteken javasolt intézkedéseket sorolja fel, vagy azokat az intézkedéseket, melyekre van finanszírozás 2021-ig és ezért megvalósításukra számítani lehet?

 22.  a 8-13 mellékletben szerepel a Naturás területeket bemutató adatlap, melyen található egy 'Natura 2000 terület víztől függő károsodottsága' című oszlop. Kérjük elmagyarázni azt, hogy a 'károsodott' vagy a 'jelentősen károsodott' minősítés azt jelenti-e, hogy az élőhely túl sok vizet kap, vagy azt hogy túl keveset. A megnevezés azért nem egyértelmű, mert olyan naturás területek, mint például Kis-Balaton, vagy Gemenc, melyek vízellátása megfelelőnek mondható, jelentősen károsodott minősítéssel szerepel a munkalapon.

 23.  Javasoljuk, hogy a nagy kockázatú pontszerű szennyezőforrásokat említse meg a dokumentum. Hiába van jó állapotban bármelyik víztest, ha pontszerű potenciális szennyezőforrások fenyegetik, például veszélyeshulladék-tároló, zagytározó, rosszul üzemelő szennyvíztisztító-üzem. Ezek baleseti szennyezése azonnal tönkre teszi valamennyi víztest jó állapotát, ezért kiemelt kockázatukat a vizek állapotára érdemes az erről szóló fejezetekben és térképeken bemutatni.

Budapest, 2015.12.16.

WWF Magyarország, Gruber Tamás, Kerpely Klára,
Nők a Balatonért Egyesület, Hajósy Adrienne, Vassné Piliszky Zsuzsa
Reflex Környezetvédő Egyesület, Lajtmann József
Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány, Nagy Péter
Dráva Szövetség, Bodorik Janka Beáta, Toldi Miklós
Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, Balogh Péter
Magosfa Alapítvány, Kelemen Zoltán, Juhász Lilla
Holocén Természetvédelmi Egyesület, Kiss József

 

Észrevételeink a 8-3as melléklet, Intézkedési lista munkalapjához

 

Intézkedés megnevezése, illetve ennek módosítási javaslata bold betűvel jelölve

Észrevételeink az intézkedések rövid leírásához

6.4

Árvízi kockázatkezelési szempontból felesleges műtárgyak bontása, a mederszakasz rehabilitációja

Javaslatunk szerint az intézkedés megnevezése:

A mederszakasz rehabilitációja, minden olyan műtárgy felülvizsgálata és elbontása, melyek árvízi kockázatkezelési, vagy kisvízi mederkezelési szempontból nem szükségesek.

Az intézkedés elnevezésének módosítását javasoljuk. Ebből arra lehet következtetni, hogy z intézkedés azokról a műtárgyakról szól, melyekre az árvízi kockázatkezelés érdekében már nincs szükség. Az intézkedési adatlap leírása szerint viszont így szól:

"Lefolyási akadályok (hidak, kikötők, utak, vasutak, egyéb építmények) felülvizsgálata, átalakítása, esetleg elbontása. Ahol ezt a hullámtér szélessége lehetővé teszi, a meder természetes fejlődésének biztosítása (az árvízvédelmi biztonság veszélyeztetése nélkül). ... Az intézkedés árvízvédelmi célja a nagyvízi vízhozamok levezethetőségének javítása érdekében a nagyvízi mederben lévő, de funkció nélküli műtárgyakat el kell bontani, a nagyvízi meder lokális rendezésével." Tehát valamennyi műtárgyról szó lehet az intézkedés keretében.

Az intézkedés megnevezése javaslatunk szerint így módosuljon: a mederszakasz rehabilitációja, minden olyan műtárgy felülvizsgálata és elbontása, melyek árvízi kockázatkezelési, vagy kisvízi mederkezelési szempontból nem szükségesek.

Ld még 6.9. 6.15 intézkedés

6.5.1

trapézmeder forma természetesebbé tétele,

Kérjük, hogy pontosítsák az intézkedés megnevezését. A 8-3 mellékletben "trapéz mederforma természetesebbé tétele szerepel", az intézkedési adatlapon pedig "mederforma természetesebbé tétele".

Az intézkedési adatlapon olvasható leírás szerint a mi értelmezésünkben a második elnevezés a helyes.

5.1.1

Hallépcső, megkerülő csatorna

A hallépcső nem állítja vissza a hosszirányú átjárhatóságot, hanem csak csökkenti a hosszirányú átjárhatóság megszüntetésének ökológiai kárait. Bizonyos vízi gerincesek (például egyes halfajok) folyásiránnyal szembeni mozgását lehetővé teszi, de nem minden vízi fajét és élőlényét, amelyik a fenékküszöb megépítése előtt zavartalanul vándorolhatott. Mind a fel, mind a lefelé vándorlást meg kell oldani.

A hallépcsők építése előtt a célzott fajok igényét fel kell mérni, mindig ez legyen a műszaki tervezés alapja. Ne a hallépcső megépítése legyen a cél, hanem az, hogy a halak át tudják járni a vízfolyás adott szakaszát. Akkor épüljön hallépcső, ha a felmérések bizonyítják, hogy van rá igény, és elősegíti a halak vándorlását. Nagyon sok előkészítő elemzés kell, a mointoringra forrást kell biztosítani, ez mindkettő a hallépcsőépítés része kell legyen.

Javaslatunk, hogy priorizálni kell a hallépcsők építését ökológiai szempontból, ami azt jelenti, hogy fókuszálni kell egyes halfajokra (hosszú és középtávú vándorló fajokat kell ehhez felmérni). A kiemelt fontosságú halfajok vándorlását kell elősegíteni. Vízgyűjtő szinten kell megtervezni, hogy hol és milyen sorrendben kell hallépcsőket építeni, amihez a vándorlási útvonalak alapos vizsgálata és ismerete szükséges. Nem érdemes például olyan mellékvízfolyáson hallépcsőt építeni halfajok számára, mely halfajok a fővízfolyáson lévő duzzasztó miatt el sem jutnak a mellékvízfolyásra.

5-2

Fenékküszöb és fenéklépcső átépítése a hosszirányú átjárhatóság biztosításával

Ez az intézkedés egyelőre nem szerepel részletesen az intézkedési munkalapon. Amennyiben eze elkészül, javasoljuk kritériumokat felállítani a fenékküszöbök átépítése és az átjárhatóság biztosítása kapcsán, szoros összefüggésben az 5.1.1, hallépcső, megkerülő csatorna intézkedéssel. Megfontolásara ajánlott szempont, hogy a hallépcső nem minden faj és nem minden vízi élőlény számára biztosítja a hosszirányú átjárhatóságot.

Javasoljuk, hogy minden gát és fenékküszöb építését megelőzően legyen vizsgálat tárgya, van-e más műszaki beavatkozás, amelyik a keresztirányú műtárgytól várt hatást az élőlények vándorlásának zavarása nélkül valósítja meg

6.5.2

Mederátvágás megfelelő vonalvezetéssel és mederformával

Ennek az intézkedésnek a célja az árvízi biztonság növelése, ahogy ezt az intézkedési adatlapon is olvashatjuk. A VGT2 nem szükséges, hogy foglalkozzon az árvízvédelmi feladatokkal, ezért javasoljuk, hogy ezt az intézkedést vegyék ki a VGT2 intézkedések listájából.

Szintén az adatlapon szerepel, hogy "pozitív ökológiai hatása csak akkor van, ha a műszaki intézkedésekben vázolt feltételek teljesülnek." Ez szintén azt igazolja, hogy ez az intézkedés sok kockázatot hordoz VKI szempontból. Ezért ezeket az adatlapon bemutatott feltételeket az ÁKKT és a VGT2 intézkedések összehasonlításáról szóló 8-16-os táblázatban javasoljuk megjeleníteni.

6.5.3

A parti növényzóna állapotának javítása az árvízvédelmi funkcióval összehangolva (a jó ökológiai potenciálnak megfelelő viszonyok elérése)

Javasoljuk kiemelni a 8-3 mellékletben, mint ahogy az intézkedési adatlapon is szerepel, hogy ezt az intézkedést ott szükséges alkalmazni, ahol erősen módosított víztest olyan parti sávjáról van szó, melyen jelenleg nincs parti zonáció, sőt gyakorlatilag növényzettől mentes.

Ahol jelenleg is van vízparti növényzet, ott annak állapota szerint lehet szükség fenntartásra, vagy javításra. Adott esetben a jó ökológiai állapot fenntartása és nem a jó potenciálnak megfelelő viszonyok elérése lehet a cél.

6.5.5

Kompenzációs hullámtéri erdősítés áramlási holtterekben, az erdősítés jó gyakorlatának kidolgozása, természetvédelmi szempontok figyelembevételével, a természetvédelmi ágazat szakembereinek iránymutatása mellett. A jó gyakorlat kidolgozása meg kell hogy előzze a nagyvízi mederkezelési tervek elfogadási folyamatát.

Javasoljuk, hogy az erdők természetességi értéke alapján legyen lehetőség egyedi elbírálásra. Erdőtag és erdőrészlet szintjén beazonosítható, hogy mely erdőket szükséges megóvni. A csereerdősítés jó megoldás lehet ott, ahol jó kezelést tudnak biztosítani. A csereerdősítés javaslatunk szerint az utolsó opció legyen, arra kell törekedni, hogy minél kevesebb ártéri erdőt vágjanak ki. Az ártéri erdők állapota szempontjából az is jobb megoldás, ha a cserjeszintet levágják, de az erdőt nem vágják ki.

6.11.1

Hajózási tevékenység adaptációja

Javaslatunk szerint az intézkedés megnevezése:

hajózhatóság javítása, vagy fenntartása érdekében a vízfolyások medrében végzett tevékenységek adaptációja a VKI célkitűzésekhez.

Javasoljuk az intézkedés megnevezésének pontosítását: hajózhatóság javítása, vagy fenntartása érdekében a vízfolyások medrében végzett tevékenységek adaptációja a VKI célkitűzésekhez.

Az intézkedési adatlapon szereplő leírás pontosítását javasoljuk. Járulékos hatások természeti erőforrásokra ( 8-4 melléklet, 148. old.):

"javul az ökológiai folyosó állapota" helyett az ökológiai folyosó állapota nem romlik; "kedvező tájképi változások is lehetségesek" helyett a tájkép nem romlik.

6.14

Üledék, illetve nem odaillő őshonos, invazív növényzet egyszeri eltávolítása állóvizekből, vízfolyások mellék- és holtágaiból.

A "nem odaillő növényzet" megfogalmazás helyett a nem őshonos, invazív növényzet megnevezést használni. Az intézkedés megnevezésének pontosítását javasoljuk, a vízfolyások helyett azok mellék- és holtágaira értendő legyen ez a beavatkozás.

A vízfolyásokból nem javasoljuk az üledék (hordalék) eltávolítását. Szinte valamennyi jelentős vízfolyásunkat medersüllyedés sújtja, további hordalék eltávolítása emiatt káros gyakorlat lenne. A vízfolyások feliszapolódott mellékágaiból vagy holtágaiból már szükséges lehet az állapotjavítás érdekében az üledék eltávolítása, mint ahogy azt az intézkedési adatlap is írja.

7.4.1

Csúcsra járatás hatásának csökkentése

Az intézkedési adatlapon pontos leírás olvasható, ezt javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy vizsgálni kell, hogy ökológiai szempontból nem kezdeményezhető-e a csúcsra járatás felhagyása. Ezt a lehetőséget vizsgálni kell gazdasági-társadalmi szempontból egyaránt.

A VKI célkitűzések szempontjából az a leghatékonyabb, ha a káros állapot okát szűntetik meg. Ezért ezt a lehetőséget mindenképp szükséges megemlíteni.

7.4.3

Vízmegosztás nem árvízi időszakban, ill. az ökológiai kisvíz vízigény biztosítása kisvízi időszakban a vízfolyás által fenntartott ökoszisztémának mindkét mellékágban,

Az ökológiai kisvíz fogalmat javasoljuk pontosítani: ökológiai vízigény biztosítása kisvízi időszakban. A módosítási javaslat a 7.4.2 intézkedésre is vonatkozik.

Az ökológiai vízigényre nemcsak a folyók főágában és mellékágában van szükség, hanem teljes hullámtéren is. Ezért további pontosítási javaslat: ... biztosítása kisvízi időszakban a vízfolyás által fenntartott ökoszisztémának.

Ide kapcsolódó észrevételünk, hogy ennek az intézkedésnek hiányzik az intézkedési adatlapja a megfelelő mellékletből.

11.4

Vízelvezető rendszerek ösztönző árazásának kialakítása

Itt milyen vízelvezető rendszerekre kell gondolni? Belvízelvezetés, települési vízelvezetés?

 

vissza az elejére  
Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 26. Országos Találkozója ==>
Állásfoglalás
a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtásáról

Az európai vízgazdálkodási norma, a Víz keretirányelv célul tűzte, hogy az európai vizek jó állapotba kerüljenek 2021-ig, de legkésőbb a 2027-ig.

A cél eléréséhez szükséges, hogy a vizek és a közpénzek pazarlását felváltsa a vízmegőrzés, és az önszabályozó ter-mészeti rendszerek helyreállítása. A feladathoz tervek, ún. vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készülnek, hat éves ciklusokra. 2016 márciusában véglegesítette a kormány a második tervet (VGT-2), amely a 2016-2021 időszakra határozza meg, mi fog történni a vizeinkkel a jó állapot elérése érdekében.

A Víz-keretirányelv különlegessége, hogy tételesen rögzíti a vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kötődő civil jogosítványokat. Ennek praktikus oka van: "Az irányelv sikere a közösségi, a tagállami és a helyi szintű szoros együttműködéstől és összehangoltt intézkedésektől, valamint legalább ennyire az információktól, a konzultációktól és a nyilvánosság - ide értve a vízhasználókat is - bevonásától függ. … Ahhoz, hogy biztosítható legyen a nyilvánosság részvétele - beleértve a vízhasználókat is - a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kialakításában és korszerűsítésében, szükséges biztosítani a megfe-lelő információkat a tervezett intézkedésekről, és tájékoztatást kell adni azok végrehajtásának előrehaladásról, hogy a nyilvánosságot be lehessen vonni még a szükséges intézkedések felőli végső döntések meghozatala előtt."

Tavaly a civil zöld szervezetek aktív részesei voltak a VGT-2 megalkotásának, éltünk állampolgári jogainkkal. Voltak elfogadott, és voltak elvetetett javaslataink. A VGT-2 végrehajtásának folyamatában (2021-ig!) őrködni fogunk elfogadott javaslataink érvényesülése fölött, valamint újra és újra szorgalmazni fogjuk, hogy "még a szükséges intézkedések felőli végső döntések meghozatala előtt" gondolják át újra elvetett javaslatainkat.

Néhány kiemelt, átfogó javaslatunk, a teljesség igénye nélkül:

1.  A környezettudatosság szintje növekszik. Napjainkra már elfogadottá vált, hogy a természeti erőforrások felhasználása nem vezethet azok teljes kiaknázásához, a társadalmi és gazdasági igényeknek alkalmazkodniuk kell az adottságokhoz. Általánossá vált az a felismerés is, hogy az egészséges ökoszisztéma hozzájárul a jó vízminőséghez, a vizek jó állapotának a fenntartásához, és nélkülözhetetlen szolgáltatásokat is nyújt a vizeket használó embereknek. Ezért a víz-gazdálkodási beavatkozások tervezését kezdjék a víztesttel szemben támasztott társadalmi igények számbavételével, és tartsák őket szem előtt a tervezés folyamatában.

2.  Az árvízi kockázatkezelést és a nagyvízi mederkezelési terveket hangolják össze a vízgyűjtő-gazdálkodás tervének végrehajtásával. Meg kell őrizni a vizet a tájban, és védeni kell az árterek természeti értékeit a természetes vízjárásnak megfelelő területhasználattal. Javítani szükséges folyóink környezetében a vízhiányhoz és a víztöbblethez való alkal-mazkodóképességet mind a vizes élőhelyeken, mind a társadalom által gazdálkodásra használt területeken, és csökken-teni kell sérülékenységüket.

3.  A KEHOP forrásokból jelentősebb mértékben kell részesülnie a VGT-2 intézkedések finanszírozásának. Ezért a 2014-2020 közti időszak valamennyi operatív programjába foglalják bele - a horizontális szempontok figyelembe vétele révén - VGT-2 célkitűzés elérését. Kérjük, hogy a kormány a központi költségvetésben is különítsen el keretet a Víz-keretirányelv végrehajtására.

4.  A VGT-2 végrehajtása - a vízügyi intézmények mellett - stabil környezetvédelmi és természetvédelmi intézményrendszert igényel, köztük a szükséges jogosítványokkal rendelkező nemzeti park igazgatóságokat. Ezért a környezetvédelmi és természetvédelmi intézményrendszer jelentős fejlesztésére, és a VGT-2 végrehajtásba történő érdemi bevonásukra van szükség.

Őriszentpéter, 2016. május 1.

vissza az elejére  
Levél a tervezőkhöz és a szervezőkhöz
Kerpely Klára
==>

Tisztelt Tervezők és Szervezők!

Tisztelettel kérem, hogy a VGT2, a KJT és az ÁKK tervezés kapcsán 2015-ben várható társadalmi fórumok tervezett időpontjait és témáit szíveskedjenek jól látható módon, jó előre feltüntetni a a vonatkozó honlapokon (levelem alján).

Mivel jelenleg ilyen információ egyik honlapon sem érhető el (a VGT2 esetében is csak a fórumok egy része, a területiek találhatók meg, de sajnos a lap leges-legalján), a tervezés iránt érdeklődők nem tudhatják, hogy lesz-e lehetőségük elmondani a véleményüket, ami nyugtalanságot okozhat körükben. Emellett pedig nem tudják naptárjukba betervezni az eseményeket, amelyeknek a meghívói természetesen csak néhány nappal az esemény előtt tudnak felkerülni a honlapra, így tartani lehet tőle, hogy sokan nem fognak tudni részt venni a fórumokon.

    http://www.vizugy.hu/index.php?module=vizstrat&programelemid=144

    http://www.vizugy.hu/index.php?module=vizstrat&programelemid=143

    http://www.vizugy.hu/index.php?module=vizstrat&programelemid=145

Együttműködésüket előre is megköszönve, üdvözlettel:

2015.08.10.

Kerpely Klára

vissza az elejére  
A Kvassay Jenő terv véleményezése
Duna Charta
==>

A Kvassay Jenő Terv tervezete (vitaanyaga) számos pozitív tulajdonsággal bír, de annak gondos áttanulmányozása után nyilvánvalóvá válik, hogy a tervezet egyik gerincét, és megvalósulása esetén a környezetre gyakorolt legnagyobb hatását a már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott és kidolgozott, a rendszerváltás utáni kormányzatok és a társadalom által már számtalan alkalommal visszautasított vízügyi tervek alkotják.

Tovább ==>

vissza az elejére  
Észrevételek az Árvízi kockázatkezelési tervezés során közzétett dokumentumokhoz
WWF Magyarország Alapítvány
==>

ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK

1.  A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem felelnek meg az Árvízi Irányelv 10. cikkének, amely előírja, hogy az előzetes árvízkockázat-értékelést, az árvízveszély-térképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket a tagállamok elérhetővé teszik a nyilvánosság számára. Mivel az Árvízi Irányelv (ÁI) 6. cikke szerint az árvízi veszély- és kockázati térképeket kis, közepes és nagy valószínűségű árvízi eseményekre kell elkészíteni, ebből következően a nyilvánosság számára elérhetővé tett dokumentumoknak is ezeket kell tartalmaznia. A kis, közepes és nagy valószínűségű eseményekre vonatkozó térképeket kell a nyilvánosság elé tárni, nem csak a legritkább - de legsúlyosabb károkkal fenyegető - eseményekre vonatkozóakat. Kérjük ezeknek a térképeknek azonnali nyilvánosságra hozását, megfelelően részletes és közérthető magyarázatok kíséretében.

2.  A társadalmi konzultáció lebonyolításának módja ugyancsak nem felel meg az ÁI 10. cikkének, amely rögzíti, hogy a tagállamok ösztönzik az érdekelt feleknek az árvízkockázatkezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában való aktív részvételét. Az eddigiek semmiképp sem tekinthetőek ösztönzésnek, hiszen a véleményezési lehetőségnek és a fórumoknak a meghirdetésére nem használták fel az ésszerűen elérhető kommunikációs csatornákat. Másrészt, az eddig nyilvánosságra hozott megismerhető anyag rendkívül hiányos, az érdemi hozzászólást nem teszi lehetővé, ugyanakkor gyakran cserélődik a honlapon. A közzétett dokumentumokból valójában nem derül ki, hogy miről és milyen mélységben lehet véleményt alkotni. Az írásbeli véleményezés határidejét pedig nem publikálták a honlapon.

3.  Az árvízi kockázatkezelési tervezés során az előkészületekbe, vagy a változatok vizsgálatába, ismereteink szerint, nem vonták be érdemben azokat a szektorokat, melyeket az árvízi védekezés gyakorlata a leginkább érint. Ilyen szektorok például a mezőgazdaság, erdőgazdasági szektor, természetvédelmi kezelésért felelős nemzeti park igazgatóságok, területfejlesztési és területrendezési tervek összeállításáért - és néhol az árvízi védekezésért is - felelős önkormányzatok, érintett vállalatok. Az érintett szektorokkal a lehető legkorábbi tervezési fázisban zajló egyeztetés kulcsfontosságú az integrált tervezés szempontjából. Ha a vitás kérdések csak a tervezés előrehaladott állapotában, vagy csak a kivitelezés során kerülnek elő, akkor az érintettek tiltakozására, ellenállására sokkal inkább számítani lehet. Sokkal jobb, ha már a tervek előkészítése során felszínre kerülnek a problémák, és ezekre az érintettekkel együtt közös, vagy kompromisszumos megoldási javaslat születik.

4.  A közzétett anyagok nem tartalmaznak utalást a felvízi és alvízi országokkal történt egyeztetésekre, ami az ország földrajzi adottságait tekintve, az árvízi biztonság megteremtése során nem megkerülhető feladat. A kockázatkezelő intézkedések szomszédos országokkal való vízgyűjtő szintű összehangolására történő törekvés az anyagokból nem olvasható ki. Az egyes folyószakaszok és tervezési egységek közti összehangolás Magyarországon belüli eredményeit sem mutatják be a közzétett anyagok.

5.  Korábbi tájékoztatás szerint, az "Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése" (KEOP-2.5.0.B) projekt keretében készül egy Országos Árvízkockázat-kezelési Koncepció és Stratégia, amely társadalmi-politikai szinten meghatározza az árvízkockázat kezelésének Magyarországon alkalmazandó alapelveit. (Pl. az elfogadható kockázat mértékét, a biztonsági célkitűzéseket, a járulékos hasznok és költségek figyelembe vételét, a költségmegosztás elveit, stb.) Ezen stratégia elkészüléséről nincsen információ az elérhető anyagokban. Amennyiben készült ilyen, kidolgozása során a társadalmasítás elmaradt, a nyilvánosságot nem vonták be.

Kérjük a felsorolt hiányosságok azonnali pótlását,

  - a veszély- és kockázati térképezés módszertanának és eredményeinek,

  - a tervezés során vizsgált intézkedési alternatíváknak,

  - az értékelés szempontjainak és eredményeinek haladéktalan nyilvánosságra hozását.

Kérjük, tegyék lehetővé, hogy az érdekelt felek megismerjék és véleményezhessék az ÁKK-tervezés eredményeit. Továbbá kérjük, mielőbb tájékoztassák a nyilvánosságot (az ösztönözés és aktív részvétel feltételeit megteremtve) az Országos Árvízkockázat-kezelési Stratégiára vonatkozó tudnivalókról.

VESZÉLY- ÉS KOCKÁZATI TÉRKÉPEK

6.  A közzétett dokumentumok beszámolnak az árvízi veszélytérképezés és a kockázati térképezés feladatának hátteréről, de a módszertanról alig, az eredményekről pedig szinte egyáltalán nem található szöveges leírás. Sem az árvízi szcenáriókról, sem a megvizsgált intézkedési alternatívákról, sem az érintett szektorokkal való egyeztetésről nem található információ. Emiatt a végeredményként bemutatott térképek és előirányzott intézkedések értékelése nehéz, gyakorlatilag nem lehetséges.

7.  Az ÁKK tervezésről korábban közzétett ismertetők szerint (http://akk.beruhazas.eu) az elöntési- és veszélytérképek a statisztikai valószínűség szerinti 1000 éves, 100 éves és 30 éves árvizekre készültek el. A korábbi információ szerint a térképek alapján készülő hatásfüggvényekben az árvíz okozta terhelést a sebesség és a vízmélység alapján számítják, valamint a kockázati térképek készítése során becslik az elöntés tartósságát, és egyes esetekben az időbeli előfordulás valószínűségét is figyelembe veszik. A 2015 nyarán közzétett dokumentumok mindezeket a számításokat és azok eredményeit nem tartalmazzák. A veszélytérképezés alatt közzétett elöntési térképeken - a jelmagyarázat szerint - az 1‰ valószínűségű árhullámok esetén a gátszakadásokhoz rendelhető elöntött területeket és elöntési mélységeket láthatjuk. A töltésszakadások, tehát az azokból fakadó elöntés valószínűségére vonatkozóan viszont nem nyújt tájékoztatást a közzétett anyag. Például a mohácsi árvízi öblözetben - ahol a töltések a jelenlegi MÁSZ-hoz képest +1,0-1,2 m szintre kiépítettek, az előírásoknak megfelelő geometriával - ugyanúgy töltésszakadásokkal számol a veszélytérkép, mint a magassághiányos és/vagy az előírtnál rosszabb állékonyságú töltésszakaszokon más öblözetekben.

8.  A közzétett kockázati térképek nem tartalmazzák azokat az eredményeket, amelyek a projekt korábbi szakaszában megismert információk alapján (http://akk.beruhazas.eu) elvárhatóak lennének.

A kockázati térképeken - látszólag - az elöntési térképeken ábrázolt elöntést vetették össze a területen található vagyon értékével, amiben egy árvízi elöntés kárt okozhat. A nyilvános információk közt nem található meg, hogy a térképen ábrázolt kockázat számításakor milyen módszertant alkalmaztak, milyen szempontokat vettek figyelembe, és az elöntés előfordulásának és károkozásának milyen valószínűségével számoltak. Például, figyelembe vették-e a kockázat képletében az ezer éves visszatérésnél gyakoribb, ám alacsonyabb árvizekből fakadó esetleges elöntést (vagy el nem öntést)? Figyelembe vették-e az árvédelmi művek jelenlegi kiépítettségi szintjét (megfelelően erős szakaszait, gyenge pontjait, hiányait, elkészült tározókat stb.), és a működő árvízvédelmi rendszert (előrejelzés, védekezés, stb.)? Figyelembe vették-e, hogy egyes területhasználatok érzékenyebbek az elöntésre, míg mások károsodás nélkül elviselik azt?

Ezek bemutatása nélkül az eredmény hiányos, a kockázat csak elméleti szinten értelmezhető. A veszély- és kockázati térképek ebben a formában nem segítik sem a területileg differenciált és célzott kockázatkezelési intézkedések tervezését, sem azok bemutatását és indoklását a nyilvánosság számára.

9.  Hiányoljuk a kockázati térképeken annak megjelenését, hogy az árvizek okozta elöntések nem csak károkat okozhatnak, hanem előnyökkel is szolgálhatnak. Példa, hogy egy vízfolyás melletti ártéri erdőben, legelőn, vagy kaszálón, a rendszeres, ideiglenes, alacsony vízborítás kifejezetten előnyös, gazdasági szempontból is pozitív hozadéka van. Ha ezek a területek nem kapnak elegendő vizet, akkor az állapotuk romlik, és gazdálkodásra egyre alkalmatlanabbá válik. Emellett a szelíd árasztás mérsékli a klímaváltozásból fakadó sérülékenységét (fagy- és aszálykitettségét) a környező területeknek is. Javasoljuk, hogy a térképeken jelöljék azt, ha valahol "negatív kár", tehát haszon keletkezik abból, ha víz jut a területre, és ezt a kockázatkezelési intézkedések tervezésekor is vegyék figyelembe.

10.  A térképek csak a vagyoni kockázat mértékét tartalmazzák Ft/cella/év mértékegységgel, ami nem értelmezhető anélkül, hogy megadnák a cella méretét, illetve az időtávot, amit figyelembe vettek a becsléskor.

A közzétett anyagokból nem ismerhető meg az a gazdasági elemzés, ami alapján a vagyoni értékeket érő kockázatokat számították, vagy a pénzben nehezen kifejezhető javak értékét becsülték. A kockázati térképek nem tartalmazzák ezenkívül az egyes öblözetekre vonatkozó teljes kockázat Ft/év értéket sem. A térképek színezése nem informatív, sőt félrevezető: a különböző öblözetekben ugyanazok a színek más-más értéknek felelnek meg, ezáltal egy azonos színezésű folton akár két nagyságrend különbség is lehet "elrejtve" (pl. 100 ezer vs. 5,5 millió Ft). További hiány, hogy nem tették közzé az emberélet veszélyeztetettségéről, és az esetlegesen környezetszennyezést okozó létesítmények potenciális érintettségéről szóló térképeket, noha az ÁI 6. cikke ezt is előírja.

11.  A közzétett veszély- és kockázati térképek nem fedik le az ország valamennyi árvízi öblözetét, hiányzik például a főváros és több település területe a Duna-kanyarban, valamint a nyílt ártéri területek. Tekintettel arra, hogy a tagállam által kijelölt felelős hatóságnak az egész ország árvízkockázat-kezelési tervezését koordinálnia kell, ezeknek a területeknek a térképeit és terveit is kérjük közzétenni.

TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK

12.  Az ÁKK projektek során az elöntési modellezés és a lehetséges károk felmérése nagy alapossággal elkészült, ugyanakkor más szempontú alapozó vizsgálatok még ma is hiányoznak. Mivel a kiemelkedő és a statisztika szerint legkisebb valószínűségű árvizek elleni védekezés került fókuszba, ezért a gyakran visszatérő, kisebb árvizek során sikerrel alkalmazható, többcélú kockázat-kezelési lehetőségek háttérbe szorultak. Javaslatunk szerint ezeket mielőbb be kell emelni a tervekbe, amihez szükség van a következő elemzések elvégzésére:

  - vízhiánytól sújtott, vízpótlásra szoruló, ezért vízkivezetésre és vízvisszatartásra alkalmas holtágak és egykori medrek állapotának felmérése (hordalékkal való feltöltődés, jelenlegi természetvédelmi érték, jelenlegi állapot fenntartási feladatainak összegyűjtése, stb.);

  - jelenleg gazdálkodásba vont területek számbavétele a mentett oldalon, melyek a domborzati adottságoknak köszönhetően vízvisszatartásra alkalmas - esetenként jelenleg is belvízzel érintett - térszínek;

  - gazdálkodást (főleg mezőgazdasági termelést) segítő támogatási források összegyűjtése és elemzése, javaslatok kidolgozása arra, hogyan lehet ezeket vízvisszatartásra ösztönző támogatásokká alakítani;

  - közgazdasági elemzések, például vízgazdálkodás infrastruktúrájának árazása (mely a VGT2 vitaanyag 8.4-es fejezetében is megtalálható), további az árvízi kockázatkezelési tervhez szükséges árazások, kockázati számítások, területhasználatváltáshoz, vízvisszatartási lehetőségekhez pénzügyi feltételek és ösztönzők elemzése.

13.  A közzétett linken a kockázatkezelési intézkedések fül alatt kirakott dokumentumok nem elégítik ki az Árvízi Irányelvben az Árvízkockázat-kezelési Tervekre előírt kritériumokat, mivel nem tartalmazzák az ÁI Mellékletének A. részében felsorolt elemeket. Különösen hiányoljuk a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított, megfelelő árvízkockázat-kezelési célkitűzések leírását, valamint az ezek elérését célzó intézkedések összefoglalását és rangsorolását.

Kérjük bemutatni a tervezés során megvizsgált kockázatkezelési intézkedési alternatívákat és ezek értékelésének, illetve rangsorolásának szempontjait.

14.  A táblázatosan bemutatott "Előirányzott intézkedéseket" ökológiai és hidromorfológiai szempontból értékeltük, és észrevételeinket egy hasonló táblázatban foglaltuk össze, amit mellékletként csatoltunk. Ahhoz, hogy részletesebb véleményt lehessen alkotni, más szempontokat is figyelembe vevő, további kérdések megválaszolására is szükség lenne az intézkedések bemutatásánál, például:

  - Milyen hatékonyak a beavatkozások árvízvédelmi szempontból?

  - Mekkora területre van hatással a tervezett intézkedés?

  - Hány évre jelent megoldást?

  - Mekkora a beruházási és mekkorák a fenntartási költségei?

  - Milyen egyéb pozitív vagy negatív externális hatásuk lesz?

  - Mennyire költség-hatékony az adott intézkedés?

  - Az intézkedések segítik, vagy hátráltatják valamely uniós kötelezettség (jellemzően vízgazdálkodási, környezetvédelmi vagy természetvédelmi irányelv) betartását?

Kérjük, hogy az ÁKKT további egyeztetése során az intézkedési tervek bemutatásában ezekre a kérdésekre is térjenek ki.

15.  Az ÁKKT-ról megismert korábbi dokumentumokban nem-szerkezeti intézkedések alkalmazásáról is szó volt (pl. az árvízi kitettség és érzékenység csökkentése jogi eszközökkel, nehezen védhető területen található javak áthelyezésével és/vagy a területhasználat átalakításával, szabályozott vízkivezetés lehetőségének megteremtésével). Ezeknek véleményünk szerint nagy szerepe van az árhullámok jelentette kockázatok mérséklésében és sok esetben hatékonyabbak a műszaki/infrastrukturális intézkedéseknél, továbbá járulékos természeti vagy társadalmi hasznokat hozhatnak. Alacsony beruházás-igényük is amellett szól, hogy ezeket mindenhol, ahol lehetőség van rá, célszerű előnyben részesíteni. Az ezekkel elérhető kockázat-csökkenési potenciált kell felmérni azelőtt, hogy műszaki intézkedések végrehajtását készítenék elő. A jelenleg elérhető anyagokban azonban egyáltalán nem találhatók nem-szerkezeti intézkedések. Miért maradtak ki?

Szintén nem található információ a jelenleg alkalmazott árvízi védekezési gyakorlat és az Árvízkockázat-kezelési Tervben szereplő más intézkedések kapcsolatáról.

16.  Véleményünk szerint a kockázatkezelési és a védekezési intézkedések tervezése során tekintettel kell lenni arra, hogy milyen közérdekeket és magánérdekeket érint a beavatkozás. A közérdekek körébe sorolható például az árvízvédelem és a természetvédelem, de a közérdek fennállását bizonyos esetekben bizonyítani kell. A hullámtereken, ártereken vagy belvízzel veszélyeztetett területeken zajló gazdasági tevékenységek jelentős része (pl. az erdőgazdálkodás, a mezőgazdasági tevékenység) már magánérdek. Véleményünk szerint magánérdek, magángazdálkodói érdek érintettsége esetében, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás jegyében, nagy szerepet kell szánni a nem-szerkezeti intézkedéseknek, a gazdasági ösztönzőknek és szabályozóknak, melyekkel csökkenthetők a költséges terepi beavatkozások és elkerülhetők az aránytalan költségek.

JAVASLATAINK INTEGRÁLT KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSEKRE

17.  Javaslatunk szerint az árvízi kockázatkezelés során tekintettel kell lenni arra, hogy - lehulló csapadék hiányában - a víz a hegyek felől a vízfolyásokon érkezve nyújtja az emberi élethez a létfeltételeket. A Kárpát-medence sík vidékein az éves (potenciális) párolgás meghaladja az éves csapadék mértékét, ami rendszer-szintű vízhiányt okoz. A negatív vízmérleg a talajvízszintek süllyedéséhez, általános szárazodáshoz vezet. A vegetációs időszak kezdetén a hegyekből a folyókon érkező többletvíz megtartása a Kárpát-medence sík vidékein tudná pótolni az egyenlőtlen csapadékeloszlásból következő hiányt. Ha az árvíz elleni védekezés jegyében ezeket a területeket elzárják a víztől, akkor ezek állapotának jelentős romlása és kiszáradása zajlik. Ez a szabályozott vízfolyások mentén már régóta megfigyelhető jelenség. A vízhiány egyaránt sújtja a mezőgazdasági művelés alatt lévő vagy állattenyésztést szolgáló területeket, az erdőket, valamint a természeti értékük szempontjából értékes vizesélőhelyeket és más ökoszisztémákat. A természeti és anyagi erőforrások fenntartható és gazdaságos kezelésének ellentmond, hogy a jelenlegi gyakorlat mellett az árhullám gyors levezetése után öntözéssel lenne szükség a kialakuló vízhiány pótlására. Ezért különösen fontos, hogy a mentett oldalon lévő mélyfekvésű területekre szabályozott módon minél több vizet vezessenek ki a folyókon érkező árhullámokból. Magyarországon erre több folyó mentén rendelkezésre állnak területek. A Tisza mentén a mentett oldali kivezetések lehetőségeit jól bemutatja Koncsos László: A Tisza árvízi szabályozása a Kárpát-medencében című tanulmány, mely letölthető a következő linkről: http://www.mtvsz.hu/dynamic/tisza_koncsos.pdf.

A jelenlegi mentett oldalon nagyon sok olyan terület van, melyet nem kell megóvni a víztől, sőt vizet kell biztosítani számukra jó állapotuk fenntartása érdekében. Azokkal a területekkel kapcsolatban, melyek természetes vízmegtartásra alkalmasak lennének, de a jelenlegi agrártámogatási rendszer által ösztönzött területhasználat miatt ez a lehetőség kihasználatlan, szemléletváltásra van szükség. Az árvízi kockázatkezelés során meg kell vizsgálni, hogy ezeken a területeken a vizek visszatartására milyen megoldások léteznek, és ezek alapján javaslatot kell tenni a területhasználat-váltásra (arányos finanszírozási rendszerrel együtt).

A megváltozó területhasználat által lehetővé tett vízvisszatartás más társadalmi igényeket is szolgál: csökken a klímaváltozással (szárazsággal) szembeni sérülékenység, javulnak a mikroklimatikus viszonyok (pl. csökken a faggyal szembeni érzékenység), javul a vizesélőhelyek és víztől függő ökoszisztémák állapota, helyi közösségek számára megélhetést nyújtó, a központi támogatásokat nem igénylő gazdálkodási formák kifejlődésére nyílik lehetőség. Ez a fajta vízgazdálkodás az árhullámok pozitív hatásait hatékonyabban ki tudja használni, és a jelentős árvizek árvízcsúcsainak mérsékléséhez hozzá tud járulni. Az árvízi kockázat-kezelési tervezés során ezt az integrált megközelítést javasoljuk alkalmazni az érintettek bevonásával, szemléletformálással és véleményük figyelembe vételével.

18.  Az árvízi védekezés és a vízgazdálkodás során meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az árvízvédelmi töltések által közrefogott terület kellőképpen széles-e, és nincs-e lehetőség a hullámtér szélesítésére. Ahol ez műszaki szempontból kivitelezhető, ott a terv tegyen javaslatot a hullámtér szélesítésére, és vizsgálja meg, hogy milyen kompenzációs intézkedések szükségesek a tulajdonviszonyok függvényében. Törekedni kell arra, hogy a folyóknak minél szélesebb ártér álljon rendelkezésre, és medrükből kilépve az egykori holtágak és mellékágak közül a lehető legtöbbet képesek legyenek vízzel ellátni és feltölteni. A "több teret a folyónak" elv nem azt jelenti, hogy a kezelő a korábbi szabályozások eredményét ma adottságnak tekintve, a vízfolyás szűk hullámterén a maximális lefolyási kapacitást biztosító felszínborítást alakít ki. Hanem azt az elvet fedi, hogy egyrészt a folyó hullámterét szélesíteni szükséges, ezáltal teret adva az árvíz levonulásának és az ártéri élővilág fejlődésének. Másrészt az árhullámok idején a lehetséges összes területre el kell juttatni a vizet az árterek, a hullámterek, a holtágak és a mellékágak adottságait kihasználva, és ezek vízmegtartó kapacitását növelve, hogy ezáltal az egyre kevesebb csapadék, az egyre hosszabb kisvizes időszakok miatt kialakuló vízhiányra felkészüljön a társadalom.

19.  Az árvízi kockázatkezelési intézkedési típusok között vannak olyanok, melyek más szektorok, érintettek, társadalmi szereplők számára nehézséget okozhatnak. Példa 1: új töltés építése, töltés áthelyezése: ez területhasználat-váltással, új területigénnyel, földtulajdoni viszonyok megváltozásával jár; példa 2: növényzet átalakítása és fenntartása ökológiai és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével: ez a kezelési gyakorlat megváltozásával, területhasználat-váltással jár. Ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazása konfliktusokat okozhat az érintett szektorokkal. Nagyon fontosnak tartjuk azt is megtervezni, hogy ezeket a konfliktusos intézkedéseket hogyan fogják egyeztetni az érintett szektorokkal és az ellentéteket hogyan fogják feloldani, mivel ez idő- és forrásigényes feladat. A fenntarthatóság alapelvei szerint azonban nem megkerülhető.

20.  Az eddigi információk alapján az ÁKKT tartalmazni fog olyan intézkedés-típusokat, melyek más tervekkel, vagy programokkal összhangban lehetnek, egymást segíthetik (pl. hullámtéri holtágak és mellékágak rehabilitációja egyezhet a természetvédelmi szektor érdekeivel és településfejlesztési érdekekkel). A közös érdekek és szempontok beazonosítása fontos a tervezési szakaszban az együttműködések előkészítésének érdekében. Ismereteink szerint ezt a tervezés során elmulasztották. A nyilvános anyagban nem található információ arról, hogy a szektorok közti potenciális összhang lehetőségét hogyan szeretnék a tervek megvalósítási fázisában kihasználni.

21.  A hullámteret elözönlő, idegenhonos, invazív fajok jelenléte minden szektor számára problémát okoz. Visszaszorításuk közös érdek, ami minden érdekelt számára előnyökkel járhat. Ha a hullámtéren érintett többi szektort a megoldás kimunkálásába és végrehajtásába bevonnák, azzal a fenntartási költségek csökkenthetőek lennének. A valóban szinte átjárhatatlan dzsungelt alkotó özönfajok eltávolítása azonban nem egyenlő az ártéren élő növényzet differenciálatlan irtásával a hidraulikai szempontok szerint kijelölt levezető sávokban.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az egykori természetes ártéri fás-cserjés élőhelyek ma már csak igen kis területen fordulnak elő a hullámtereken, ezek háborítatlan megőrzése ezért kiemelt közérdek (ritkaságuk okán ezek az élőhelyek természetvédelmi vagy Natura 2000 oltalom alatt állnak). A hullámtéri területhasználatok és a növényzetszabályozási munkák tervezésébe természetvédelmi szakértőket és a természetvédelmi intézményrendszert már a legkorábbi szakaszban be kell vonni. Az ökológiai szempontok integrálására a vízfolyásokat érintő valamennyi beavatkozás tervezésekor forrásokat és időt kell allokálni.

ÁKKT ÉS NAGYVÍZI MEDER KEZELÉSI TERVEK KAPCSOLATA

22.  Nem tartjuk helyesnek, hogy az ÁKKT keretében kockázat-kezelési tervként nyilvánosságra hozott "Előirányzott intézkedések" gyakorlatilag megegyeznek a nagyvízi mederkezelési mintatervvel. A nagyvízi meder levezető sávjának rendezése az árvízi kockázatkezelés eszköztárának egy lehetséges összetevője, de nem meríti ki a rendelkezésre álló lehetőségek körét. A közzétett anyagokban nem tárták fel annak magyarázatát, hogy a két terv miért került ennyire párhuzamba és összhangba egymással alternatívák megvizsgálása nélkül.

Nincsen számítás, vagy adat közzétéve arról, hogy a Nagyvízi Mederkezelési Tervekben (NMKT) előirányzott intézkedések által a lefolyási viszonyok javítása milyen mértékben és hány évre vonatkozóan járul hozzá a nagyvízi mederben a) a különböző valószínűségű árhullámok magasságának és tartósságának a csökkentéséhez, b) az árvízkockázat csökkentéséhez a mentett oldali területeken (pontosan hol).

23.  A nagyvízi mederkezelési tervek lefolyás-gyorsító célja és hatása kifejezetten ellentmond az ÁI 7. cikk (4) bekezdésének, amely rögzíti, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízkockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok megegyeztek a megoldásban.

24.  A nagyvízi mederkezelési koncepcióban, illetve mintatervekben bemutatott intézkedések számos jelentős fenntartási igényű feladatot tartalmaznak. Ezeknek a feladatoknak a kivitelezése a hullámtéren csak akkor lesz megvalósítható, ha ehhez pénzügyi forrást és felelőst rendelnek hozzá. A NMKT-ekben előirányzott beavatkozásokkal kapcsolatban sem a beruházási és fenntartási költségeiről sem a költséghatékonyságról nem elérhető nyilvános információ, annak ellenére, hogy az Árvízi Irányelv előírja, hogy a költségeket és hasznokat figyelembe kell venni az árvízkockázat-kezelési tervek készítése során.

25.  A "Nagyvízi mederkezelési tervekről általában" című dokumentum rögzíti, hogy "A folyók töltések közötti nagyvízi medrének kezelése több cél összehangolását igényli. A célokat a folyó tulajdonságainak a társadalom életében érvényesülő szerepe jelöli ki, vagyis, hogy a folyó: - ne okozzon az érintett lakosság számára vállalhatatlan élet- és vagyonkockázatot; - maradjon természetes élőhely és tájalkotó érhálózat; - legyen forrása a társadalom anyagi és szociális szükségletei kielégítésének."

Szintén a "Nagyvízi mederkezelési tervekről általában" című dokumentum szerint "A nagyvízi mederkezelési terv fő feladata a folyó nagyvízi medrének kezeléséhez, használatához és hasznosításához szükséges árvízvédelmi előírások megállapítása."

Felhívjuk a figyelmet, hogy a két helyes megállapítás ellenére a dokumentum későbbi fejezetében az "árvízvédelmi előírások megállapítása" helyett már konkrét "árvízvédelmi intézkedések és beavatkozások" szerepelnek a mintatervekben, ami teljesen más - nem szabályozási, hanem aktív beavatkozási - szempontú megközelítés. Holott árvízvédelmi célú előírások megállapítására valóban szükség lenne a hullámtérre vonatkozóan. Továbbá javasoljuk, hogy a "nagyvízi mederkezelési terv" elnevezés helyett az árvízvédelmi előírásokat és intézkedéseket megfogalmazó dokumentumnak olyan címe legyen, ami egyértelműen jelzi, hogy árvízvédelmi ágazati tervről van szó, és nem a nagyvízi meder integrált területkezelési tervéről. Utóbbi elkészítése tehát még előttünk álló feladat, amely során a különböző ágazati kezelési terveket és előírásokat figyelembe kell venni és össze kell hangolni.

Ugyanitt szerepel: "Az előbbi célokat más kezelési tervekkel és előírásokkal együttesen kell támogatni." Ezt a megállapítást javasoljuk átfogalmazni a következőképp: "A nagyvízi meder kezelése során az árvízvédelmi célokat szolgáló előírásokat a területre vonatkozó más kezelési terveket és előírásokat figyelembe véve és a kezelési célokat összehangolva kell megvalósítani."

ÁKKT ÉS A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KAPCSOLATA

26.  Az ÁKKT és a VGT2 intézkedéseinek összehangolására a kommunikációs csatornákon (többek között ÁKKT és VGT fórumokon) közzétett információk szerint mindkét tervezői csoport törekszik, azonban az eddig nyilvánosságra hozott anyagokban tényleges eredmény nem található ezzel kapcsolatban. Ahogy az ÁI bevezetője is megfogalmazza a két tervnek - a VKI környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel - fel kell használnia a közös kapcsolódási pontok és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást. Véleményünk szerint ezek az alapelvek akkor tudnának érvényesülni, ha egymás szempontjait a két terv kölcsönösen beépítené az intézkedési programok rangsorát meghatározó értékelési szempontok közé.

27.  A VKI 4.7 cikke alapján egyértelmű az a következtetés, hogy - akárcsak más folyóvizeket és víztesteket érintő munka során - az ÁKKT-ben előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a víztestek állapotára nézve a legkedvezőbb hatással járnak. A jó állapot elérése és az állapot nem romlása célkitűzések alól kizárólag akkor kérhető - hatásmérséklő kompenzációs intézkedésekkel kiegészített - mentesség, ha igazolható, hogy az árvízvédelmi cél eléréséhez nem létezik környezeti szempontból kedvezőbb alternatíva.

Gruber Tamás, Kerpely Klára
WWF Magyarország
Budapest, 2015. szeptember 15.

Melléklet:

   A WWF Magyarország észrevételei az Árvízi kockázatkezelési tervezés során közzétett intézkedési táblázatról

vissza az elejére  
Kvassay Jenő terv - vázlatos vélemény
Balogh Péter
==>

Örvendetes, hogy készül egy Országos Vízügyi Stratégia - már önmagában a készülése is mutatja, hogy a víz-ügyekért hivatalosan felelősök is látják, hogy a régi stratégia szerint nem tudnak megfelelő válaszokat adni. Ez a (f)elismerés alapvető ahhoz, hogy a valódi megoldásokat adó új-jó stratégiát megtalálja a vezetőség is. Ez a helyzet tehát már önmagában is örvendetes, de igazán akkor lesz az, ha valóban ÚJ és JÓ lesz a stratégia. Bátorítjuk tehát a stratégiát, hogy teljesítse ki azt az irányt, - hiszen mi kiolvassuk belőle a paradigmaváltás lehetőségét - ami felé elindult, hogy valóban az Új Vízgazdálkodási Rendszer alapköve legyen, s ne csak a válság jele, a régi rendszer alkalmatlanságának egy mutatója, mint ahogy mostanában elburjánoztak a stratégiakészítések, de a régi bukott stratégiák változása nem látszik a gyakorlatban…

Jelen véleményünk a bátorítás jegyzete tehát, az új irány, a szükséges paradigmaváltás bátorítása, néhány jellemző részlet kiemelésével, szakmai megtámasztásával. Véleményünk szükségképpen korlátos egy ilyen mérvű munkához képest, mint ahogy a mások játékát kívülről szemlélők véleménye lehet. Ugyanakkor velünk játszanak, a játék tárgya mégiscsak az életünk egyik legfontosabb eleme, a víz, amit az eddigi rendszer eljátszott - a rendszer korlátainak megfelelően.

Javasoljuk, hogy a Kvassay Jenő Tervbe még hangsúlyosabban kerüljenek bele a jelenlegi vízgazdálkodási rendszer korlátain kívülről a táji szempontok, vagyis azok a környezettudományi eredmények, melyek összefoglalását az eddig figyelembe nem vett néhány megjelent cikkben mellékeljük. (A csatolt írások a véleményünk szerves-tartalmi részei - még az illendőség határain belül.)

Kedvcsinálóként néhány példa, hogy mely területeken segítene ezen szempontok valóságosabb figyelembe vétele, avagy hogyan kapcsolódik a KJT-hez a helyes vízgazdálkodás koncepciója:

- Elsőként az alap kérdés, ami teret nyit a szükséges változtatásokhoz, hogy "Minden társadalmi igényt ki kell-e szolgálni, vagy az igényoldalt kell-e szabályozni?" Ezt Reich Gyula az előadásában is kiemelte, s mi is fontosnak látjuk, hogy a társadalom igényeit, sőt törvényeit és szabályozásait kell a Természet működéséhez, lehetőségeihez igazítani, és nem fordítva. Ugyanis ez a fenntarthatóság, vagy műszaki megfogalmazásban, az olcsó-ésszerű működtethetőség alapja.

- Ezen elv alkalmazásaként tekintjük a "differenciált biztonság" alkalmazását az árvízkezelésben (14., és 62.o.), amit táji-környezeti szempontból az a tétel igazol, hogy a tájnak és a vízháztartási mérlegnek szüksége van a táji vízvisszatartásra, másképpen, hogy az árvízi víztöbbleteknek VAN HELYE a tájban és a vízháztartási mérlegben, csak a jelenlegi tájhasználatban nincs, amit viszont igazítani lehetne és kellene.

- Ide, a tájhasználat-váltás szükségességéhez és eddigi elmaradásához kapcsolódik a VTT kritikája - a KJT megfogalmazása szerint, hogy komplexnek indult, de a többi tárca érdektelensége miatt csak egyfunkciós beavatkozássor valósult meg. Hozzátesszük, hogy a "többi tárca érdektelenségét" a vízügyi tárca érdekeltsége, de legalábbis felelőssége kell hogy ellensúlyozza, amennyiben a vízügyi szakma feladatának érzi, hogy a társadalom számára hosszú távon biztosítsa a vizet - az egyéb szakmák szűklátókörűsége csak egy leküzdendő tényező, a többi mellett. Ne feledjük, hogy a kevéssé megjelenő "társadalmi igény" a társadalmi igénytelenség és butaság (ágazatiság=szűklátókörűség) szülötte, ami viszont modern korunk lételeme; ezzel szemben a TÁJ és a vízháztartási mérleg igényére hivatkozhat a vízügyi szakma - kell-e ennél magasabb rendű igény egy vízügyi szakembernek?!

- A táji szemlélet eredménye, hogy az erőforrások számbavétele kapcsán - vagyis, hogy mire támaszkodhat a tervező az új országos vízstratégia tervezésekor (ugyancsak az előadásban is elhangzott) - még két jelentős "erőforrásra" hívnám fel a figyelmet, ezek beírandók a többiek közé: Az egyik, hogy még van esélye, hogy lesznek rendes árvizek, azaz van honnan pótolni a hiányzó csapadékot. Ez hatalmas pozitívuma a Tiszai-alföldnek, nagyon meg kell becsülni az árvizeket, az Alföld legfontosabb életjelenségét. A másik, hogy megvan a Tiszai-alföldnek az a természetes infrastruktúrája, vagyis a medrek-magaspartok hálózata, ami alkalmas a víz szétterítésére-tározására.

- A komplexitás kiterjesztése, az ágazati szemlélet helyett a területi szemlélet alkalmazása, egyáltalán a helyes megoldás megtalálása és tálalása miatt fontos a fogalmak pontosabb használata. A dokumentum helyesen jegyzi meg, hogy "Szakítani kell azzal a mai gyakorlattal mely szerint a védekezésre koncentrálunk, illetve az árvízkatasztrófák következményeit kezeljük, ez biztosan és bizonyítottan a leggazdaságtalanabb, a kiadásokat újratermelő megoldás." (62.o.) Ugyanakkor a következő mondat, vagyis, hogy "Az árvízmentesítésre kell koncentrálni" még mindig nem kezeli helyén az árvíz fogalmát. Nagyon fontos tétel, hogy NEM az a feladat, hogy az árvíztől "mentesítsük" a Tiszai-alföldet, hanem hogy az árvízi víztöbbletet hasznosítani képes infrastruktúrát építsünk ki és működtessünk a tájhasználat által (!). Azt árvízi víztöbblet "hasznosítása" tehát nem statikus tározást kell jelentsen, hanem dinamikus táji hasznosítást, a kisvízkörforgások beindítását.

- A fogalmi-értékrendi kérdéshez tartozik, hogy az ágazati felosztásban is új elnevezések jelenjenek meg: ne a "védekezés" (a víztöbbletek /árvíz-belvíz esetében) és a "kárelhárítás" (a vízhiányok /aszály esetében) jelenjen meg, hanem az árvíz kezeléséről, az árvízzel való gazdálkodásról kell beszélni, illetve hogy ez így szerepelne a vízügyi ágazatok, akár a vízügyes státuszok, címek, feladatok leírásában ("Árvízvédelmi Főosztály" helyett "Árvíz-kezelési Főosztály!). Ennek teljesülése a megoldás megtalálásnak mutatója is lesz.

- Jó az értékrend, nevelés, köznevelés fontosságának szerepeltetése a Tervben. Itt hangsúlyosabban rá kell mutatni, hogy a vízgazdálkodási válság alapja a jelenlegi a modern kor elfogyasztói értékrendje, amiben a Természetre csakis mint prédára, tőkejószágra, termelési (profitnövelési) tényezőre, vagy mellékes egzotikus díszítésre tekint a modern ember. Ennek nyomán hamis tudásokra és hamis modellekre épül a rendszerünk, legalábbis a Természethez, a Természet eredendő működéséhez, természeti törvényekhez képest hamis értékekre. És a hamis alapokon hamis felépítmény épült: a nagyon megerősödött műszaki képességeink nagyon hatékonyan tették lehetetlenné, legalábbis akadályozták az ÉLET és a VÍZ folyását (lásd: "vízmentesítés") Országunkban.

Illusztrációként hozom a sulinet.hu ábráját. Azt üzeni, hogy a folyó olyan buta, hogy nem találta meg "legoptimálisabb" medret, és a lefolyás gyorsítására buzdít, miközben a víz visszatartása lenne a valódi feladat. Nyilván nem a Tisza, hanem az ember butaságáról van szó, aki nem ismerte fel, hogy nem kínjában kanyarog a folyó az Alföldön, hanem mert minél lassabban akar lefolyni, mert ha gyorsan lefolyik, abból vízhiány lesz. Ezzel a hozzáállással sikerül az Édenkertből sivatagot fejleszteni a modern embernek.

- Végezetül, ugyancsak jelképesen és példaértéke miatt, a települési vízgazdálkodás "ágazat" "szennyvíz-tisztítás" szakterületét hozom fel. Itt is a "szennyvíz-kezelés" fogalmat és tartalmat ajánljuk, mint ahogy a "csapadék-gazdálkodás" nagyon helyesen már szerepel is. Azon természeti törvényre hivatkozunk, hogy az emberi-állati ürülékből az által lesz szennyvíz, ha vízzel keverjük. Technológiai fejlesztés kérdése, hogy ne kelljen vizet, nemhogy ivóvizet(!) használni az ürülék visszaforgatásához, hanem komposztálás által kezelve hozzunk létre érteket a kár helyett, és valósítsuk meg a tényleges visszaforgatást: ne a vizekbe, hanem a talajba forgatva, ami oda való. Legalább a falvakban, ahol térbeli, táji erőforrások jobban rendelkezésre állnak, és legalább a tervekben-szándékokban meg kellene jelennie ennek az új szemléletnek. A továbbiak helyett a http://www.eautarcie.org/hu/ honlapra hivatkozunk.

Balogh Péter geográfus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék, SZÖVETség az Élő Tiszáért Egyesület - baloghpeter@elotisza.hu

Mellékletek:

   Mocsárra épült sivatag

   Helyes vízgazdálkodás - összefoglaló

   Javaslat a tájhasználat szabályozására